Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

284 Kilenezedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jnn, séget. Egész lovasságát s gyalogsága fő erejét is a Káty-sz. iványi úttól éjszakra eső erdőnek vezette, mig magán az úton, jobb szárnya gyanánt, csak egy gyönge osztályt irányza Káty ellen. Perczel közép hadával szemben Ottinger tábornok álla a maga lovassági hadosztályával, mely a Wallmoden, Hardegg és Szász-vértesek és császár-dragonyosok egy-egy ezredéből volt képezve. Ottinger az erdő mögött készen várta a támadást; eleinte azonban, midőn Perczel a római sánczokon átkelt, hogy őt beljebb csalja, semmi ellentállást nem vetett ellenébe. Perczel az erdőt, melyben csak némi gyalogság létezett, reggeli négy óra tájban megközelítvén, az ellen igen heves ágyutüzet nyittatott meg. Azt vélvén ugyanis, hogy az ellenséges had zöme az erdőben van felállítva, az ágyúzás álczája alatt erejének javával az erdőt balra megkerülni, s az ellenségnek oldalába s hátába esni szándékozott. Ottinger azonban e cselfogást egy ügyesebb csellel hiúsította meg, mely veszedelmére vált hadainknak. 0 mind addig csekély ellentállással hagyá beljebb nyomulni Perczeit, míg ez az erdő közepének magasságát meghaladta. Ekkor azonban az erdő mögül kikanyarodva, a csak néhány száz lépésnyire haladó Perczel jobb szárnyára rohan. A meglepett magyar lovasság és tüzérség, látván az ellenséges lovasság e nagy tömegeit, nem is gondol többé ellentállásra, s minden harcz nélkül megfutamodik. Ezek ugyan jobbára megmenekültek; de annál nagyobb veszély érte a magára hagyott s ennél fogva szinte futásnak eredt gyalogságot. Az utánok robogó császáriak rémítő mészárlást vittek végbe a futamlók közt. Mire a római sánczokat elérték, mintegy 800 halott és sebesült hullott el közölök; ezerötszázán pedig a sánczoktól elnyomatván, foglyokká tétettek. A megvert sereg legalább 2300 honvéddel megfogyva, erkölcsileg pedig teljesen lehangolva, nagy rendetlenségben érkezett vissza Újvidékre. És most még azon veszély is fenyegette Perczeit, hogy a Sajkás-kerületből kitörő ellenség által egész hadával elzá-