Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Második fejezet. Az orosz hadak betörése Magyarországba. 209 terium azon reménybe ringatá be magát, hogy az európai ha- 1819. Jui. talmaknak, saját érdeküknél fogva is, lehetetlen megengedniük a fegyveres interventiót Magyarországban, s az ellen, az európai súlyegyen fentartása végett s egy ilyféle interventiónak a keleti kérdésre gyakorlandó nagy hatása tekintetében, kétségkívül tiltakozni fognak. Most ellenben, miután az orosz roppant hadserege az országban volt, hadainkkal többször összecsapott s mind inkább közeiedék a főváros felé: a csalatkozás keserű érzelmével s a kétségbeesés egy nemével kényteleníttetett meggyőződni, hogy Európa népeiben s kormányaiban semminemű, még erkölcsi segélyre sem számolhat. Egy szózatot intézett tehát Európa népeihez, melyben a maga érzeményeit s véleményét, melyeket az orosz betörés és az azt nem gátló európai hatalmak eljárása benne ébresztett, világosan kifejezi. Nem egyéb e szózat, mint a kétségbeeső vészkiáltása, s keserű átka a szabadság ügyét elhagyott kormányokra. A többi Európától azonban, kivált ez időtől fogva, annyira el valánk zárva a bennünket minden felől körülfogott, több mint negyedfél százezernyi ellenséges hadak által, hogy a szózat át sem hatott az ország határain. Paskevics részint a requisitiókból, részint a Galicziából Az oroszok intézett szállításokból július első tizedének végén, hadserege ^"tvanig.8' számára, összegyűjtve látván a három héti élelem-készletet; s értesülvén azon előnyökről is, melyeket az osztrák hadak a kozó hiteles adat nem jutott tudomására, ki külföldi ügynökeink tudósításait soha sem látta, oly e'rtelemhen szólott, hogy ö a kitűzött ke'rde'sre nézve mind addig nem mondhat határozott véleményt, míg egész hitelességgel nincs értesülve az orosz interventióról. Mert ha az interventió azon alakhan volna eddigelé elhatározva, hogy a muszkák csak Galicziát szállják meg: hibának tartaná, őket egy Galicziába intézendő betöréssel ingerelni; míg ellenben, ha az orosz betörése Magyarországba bizonyos, nincs mi gátolja Dembinski ez esetben ajánlható hadjáratát. Ke'ri tehát a kormányzót, tárná fel ez iránti adatait, vagy legalább nyilatkoznék, bizonyos-e az oroszok betörése az országba. Kossuth erre a teljes tanácsban azt felelte, hogy azt ő maga sem tudja hitelesen. Horváth M. AJfüggetlenségi harcz tört. III. 1-A