Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

Első fejezet. Az orosz iuterventio indokai. 9 befolyását menten szélesebbre terjesztette. Az örökös csá- 1849. Apnl szári méltóságot, mely az új alkotmány szerint Németország egységének jelképéül vala szolgálandó, s melylyel megkináltatott, egyelőre még ugyan nem fogadta el, bevárni akarván az egyes német tartományok kormányainak is véleményét: a birodalom végrehajtó hatalmát azonban, melynek élén ideiglen, mint tudjuk, János főherczeg állott, addig is minden módon magához ragadni törekedett. Es ha ez neki sikerül, rövid időn a császárságnak is birtokába juthat; minek következtében a büszke Ausztria a német szövetségben másod rangú állásba sülyed, melyből, Magyarország vég elszakadása esetében, még az által sem szabadulhat, hogy külön nagy hatalomként lépjen ki a szövetségből. A német birodalmi lapok, kivált pedig a poroszországiak, e viszonyok közt természetesen zajos örömkitörésekkel fogadták a magyar hadak győzedelmeinek hírét; a porosz lapok egyenesen ellenséges színt öltöttek Ausztria irányában. A különben igen mérsékelt „Constitutionelle Parlamentscorrcspondenz" april elején állitá, hogy a magyarok győzedelmei nagyobb örömmel üdvözöltetnek, mint a dánok feletti előnyök SchleswigHolsteinban; s csak még néhány hétig tartsa magát Magyarország, számos porosz tiszttel fog hadserege szaporodni. Hasonlókép nyilatkozott a „Deutsche Constitutionelle Zeitung" is, és több más, a porosz kabinet befolyása alatt létezett, sőt egy sereg független lap is, melyek a német egységet porosz hegemónia alatt kívánták megalapítani. Ausztriának tehát Németországban is azon kilátásai valának, hogy ha Magyarország tőle elszakad; sőt ha csak hosszúra nyújtja is a háborút: vagy Poroszországgal is kénytelen harczba keveredni, vagy tűrni másod rangra aláztatását a német szövetségben. E veszély teli es helyzetből csak két módon szabadul- Ausztria J J J a váluton. hatott Ausztria. Ezek egyike: kibékülés a magyarokkal; másika: az orosz interventio. A bécsi s általában az osztrák közvélemény iszonyattal fordult él emettől, s határozottan az elsőt kívánta és sürgette. A kibékülés lehetőségéről Bécsben a ma-