Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

Harmadik fejezet. Az orosz interventió 8 a magyar kormány. 89 teszen az orosz hatalmasság igazságtalan avatkozása ellen, i8«. MK; mely— minden emberi s nemzeti közjogot szentségtelen lábbal készül tiporni. „Teszi ezen óvást a kényszerített önvédelem kétségbevonhatlan kötelességének érzetében. „Teszi azon köz népjog nevében, mely az államok kölcsönös viszonyainak fölszentelt alapját képezi. „Teszi azon szerződések, nyilatkozatok és óvások nyomán, melyek a nemzetek életét a bitorlás túlhatalmaskodásai ellen minden más népek jogérzetének közös oltalma alá helyezik. „Teszi a szabadság, az európai egyensúly s a civilisatió nevében. „Teszi az emberiség s azon ártatlan vér nevében, mely ily háborúban kiontva, boszúért kiáltand fel az igazságos istenhez. „A magyar nemzet biztosan számít reá, hogy ezen óvására minden jogot tisztelő és szabadságot szerető nép meleg rokonszenve felelend. De bár az egész világ által elhagyatnék is, határozott öntudattal jelenti ki, isten és világ előtt, hogy a zsarnok erőszaknak meghajolni nem fog, hanem önvédelmének igazságos harezát utolsó csepp vérig megvívandja. „Isten és a mívelt világ legyen biró közöttünk és zsai'nok megtámadóink között. „Kelt Debreczenben 1849-ki máj. 18-kán." Miként pedig ezen okmányokban kifejezte, valóban hitte is a magyar kormány, hogy a nyugoti hatalmak sem az európai egyensúly és népszabadság ügyét, sem saját érdeköket nem fogják annyira szem elől veszteni, hogy az orosz interventióját, mely ezen világuralomra vágyó hatalom befolyásának az európai politikára rendkívüli növekedését vonandja maga után, ellenmondás nélkül tűrjék. E hit okozta azt is, hogy a magyar kormány mindent gondosan került, mi bármi jogalapot nyújthatott volna az orosznak beavatkozása igazolhatására.