Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 285 sebben forrt az elfojtott boszú, s Kossuthnak újabban is tapasz- 1849. Febr. talt gyöngesége még inkább megérlelte elhatározását, az első kedvező alkalommal nyíltan felmondani az engedelmességet a gyűlölt „lengyel" irányában. Ezen alkalom nem sokáig késett. Ugyanazon napon, melyen Dembinski s Görgey közt ama sajnos jelenet lefolyt, vette Dembinski a kormány rendeletét, hogy kezdené meg komolyan a támadó munkálatokat. A kormányt erre felette fontos okok indították. Leopoldvár, s miként utóbb elbeszélendjük, Eszékvár is elesett, Komárom pedig és Pétervárad szorosan körülvétetett. A szerbek mind nagyobb készületeket tettek Windischgrátz hadaival egyesülni, s csekély erőnk, mely a bács-bánsági hadak felvonulta után, Hadik alatt Szegednél maradt, hosszasan képtelen volt nekik ellentállni. Erdélyben a hadi szerencse megváltozott s miután, mint alább elmondok leszünk, orosz sereg is tört be a császáriak segedelmére, az ügyek igen kétesen álltak. A Tisza bal partján lévő vármegyék, melyek két hónap óta egyedül viselék a háború terheit, mindinkább kimerültek; minél fogva szükséges lőn nagyobb területet szerezni a háború táplálására. Ellenben pedig a fősereg, minden egyéb országrészek feláldozásával, oly nagygyá szaporíttatott, hogy valahára már képes lehete egy elhatározó csapást mérni az ellenségre. Dembinski, ki jelenleg már az L, II., III. és VII-dik A t:ii";«ió . munkálat hadtestek, összesen mintegy 45—50 ezer embernyi hadsereg terve, fölött rendelkezett, teljesen méltánylá a kormány rendeletének indokait, s erélyesen készült a támadó munkálatra. S e végre ő a következő rendeleteket bocsátá ki: a III-dik hadtest Damjanics és Vécsey alatt Czibakházára nyomuljon; a II-dik hadtest, a szolnok-debreczeni vonalról, Tisza-Fürednél a folyamon átkelve, Poroszlónál állapodjék meg; az I-ső és VH-dik hadtest, amaz Klapka, emez Görgey alatt, az országúton Eger felé haladjon, s mihelyt e két hadtest Poroszló irányába érend, a Il dik hadtest is hozzájok csatlakozzék, s mind a három együtt a Tarnavonalt foglalja el, ott várandók be,