Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

84 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848- Kov- tott baráti kezet elfogadva, őszintén kiván vala alkudozni. A háború után többször mondatott, s talán mondatik máiglan is a bécsi kormánytól rászedett s azon bűnökért, hogy üdvöket, szabadságukat egy kényuralmi hajlamú párt Ígéreteire építették, utóbb szinte eléggé bűnhődött szerbektől, hogy az országgyűlésnek a nemzetiségi szabadság iránt Szegeden alkotott határozata már későn jött. De ezen békefeltételekből nem világlik-e ki, hogy a mi Szegeden törvénynyé lett, az már 1848-ki novemberben megajánltatott a szerbeknek? A magyar ügy kezelői Rajasics levelének vétele után teljesen meggyőződtek a kibékülési kísérletek sükeretlenségéről. „Rajasicscsal — úgymond Beöthy nov. 28-kán Vukovicshoz irt levelében — Rajasicscsal nem boldogulunk. Szerencsét kellene próbálni Vucsicsnál (a szerbországi miniszternél). Megkísértem a népet Rajasics ferde cselekvéseiről felvilágosítani; de ettől sem várok sok jót." — Es valóban nem is lehetett jót várni tőle s nagy részétől azoknak, kik a szerb népet igazgatták. Ok nem a szerbek szabadságát, hanem roszszul értett önhasznukat hordták szivökön; ők nem a népszabadság és jóllét harczosai, hanem annak álarcza alatt alázatos, engedelmes szolgái valának a reactionak, mely ármányos törekvéseinek azon czélt tűzte ki, hogy addig folyjon a két nemzet közti vérontás, míg, mind kettőnek kimerülte után, ő tehesse a kényuralom jármát mind a kettő nyakára. A szerbek Egyébiránt, a szerb lázadás vezérei már most sem valáelső ügyei. nak teljesen megelégedve a dolgok állásával. Temesvár s Aradvár elszakadását kedvezőnek látták ugyan magokra nézve hadi tekintetben, minthogy a magyarok ellenségei bennök szaporodván, ezek, erejöket megosztani kénytelenek, ellenök nem működhettek többé oly hatalommal. De más részről sajnosán érezték a császári vezérek által csonkíttatni személyes hatalmukat. Kivált a hatalomra vágyó, hiú Rajasicsnak e tekintetben igen meggyűlt a baja Rukavina temesvári vezérrel. Rajasics azon várban is, mint a tervök szerint kimérendő vajdaság létrészében, főhatóságot kivánt gyakorolni.