Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig
80 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848- Nov- tokában, a lakosok az uradalom épületeit feldúlták, gabonáját magok közt felosztották. A keresztesi, kisfaludi és rétháti németek nyilvános országúton gyilkosságot követtek el Kövér Vincze, egykori főbiró személyén stb. E zavarteljes állapotban a törvényes hatalom ügyekezeteit nemcsak az ellenséges katonaság, hanem a várban polgári hatalmat bitorló Ambrózy-féle bizottmány is zsibbasztá. A tisztviselők, kik ennyi veszélytől fenyegetve sem szűntek meg szolgálatukat a törvénynek szentelni, valóban, nagy érdemet szereztek magoknak, méltók, hogy emiékök azon vidéken sok időre s magában a történelemben is életben maradjon. A legszívósabb kitartásuak egyike volt Medveczky János, lippai főszolgabíró és Odor Samu szolgabíró, kik rendkívüli ügyességgel s bátorsággal tudták a várbeli katonaság előtt és háta mögött annak rendeleteit felforgatni, s a törvényes hatóság parancsainak érvényt szerezni. E hazafias önfeláldozás azonban még sem volt elég erős kapocs arra, hogy e tisztviselők s oly katonatisztek közt, minő volt Máriássy, egyetértést idézzen elő. Máriássy a maga elbizakodott, kellemetlen bánásmódját nem egyszer durvaságig s törvénysértésig fokozta. Ilyféle tettet követett el Temesmegye két jeles hivatalnoka, Murányi alispán és Vargha főszolgabíró ellen, deczember 8-kán, midőn báró Izdenczy János jószágainak kormányilag megrendelt zár alá vételét magának igényelvén, az ellenző főszolgabírót haragjában letartóztatni merészkedett. „Ily botrányt még a sárgafekete soldatesca sem tett soha irányunkban," — úgymond az esetet feljelentő Radványi főbiró. Ez volt az alföldön az első eset, melyben magyar hadi tiszt részéről azon polgáriatlan szellem nyilatkozott, melyet később Görgey a feldunai tábor tisztjei közt majdnem átalánossá tett, s mely aztán a haza veszedelmének okai közt nem utolsó helyet foglal el. De ideje, hogy a Temesvár s Aradvár körüli harczokról visszatérjünk bács-bánsági főseregeink működéseinek elbeszélésére.