Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig
Második fejezet. A bács-bánsági báború hadaiuk kivonultáig. 75 ván, Asztalos kapitány vezérlete alatt újabban is egy mozgó Isl8- N"vcsapatot küldött ki a Maros jobb partján nyugtalankodó oláliság megfékezésére. A derék Asztalos, egész Soborsinig előre nyomult kisded hadával, s nemcsak a felkelt oláh tömegeket szétverte; hanem Zámnál, hol egy elsánczolt tömeg egy Aradra intézett jelentékeny sószállitmányt elfoglalt, azt megszabadította, az ellenséget pedig sánczaikból kikergette. A sóval terhelt hajók szerencsésen leúsztak Aradra, hova, feladatának sükeres végeztével decz. 4-kén Asztalos is visszatért. Máriássy elébbi helyzetét elfoglalván, komolyabban gondolkodók a vár teljes elzárásáról, mi végre Új-Arad és a vár közt sánczokat kezdett ásatni, melyekkel a Maros egész kanyarodását átmetszvén, a várat elszigetelje. A hónap végén pedig egy székely zászlóaljjal, a lengyel légióval Vysoczki alatt, s egy 12 fontos üteggel és négy bombamozsárral erősödvén, az eddig csak elzárolt várnak ostromához is készüle. Azon körülmény, hogy a várban egy század Don Minguel magyar gyalogság is létezett, melyről feltehető vala, hogy, ha alkalom nyílik, hadainkkal közreműködendik, s az összesen csak ezer főre menő őrség, mint néhány átszökött Don Miguel ezredbeli vitéz állitá, felette fáradt és kedvetlen, arra birta Máriássyt, hogy egy éjjeli megrohanást kisértsen meg. A készületek megtétetvén, decz. 3-kának éjjelén hadaink nagy csöndben a vár sánczaihoz értek; sőt az árkot is áthidalván, néhány csapat egészen a belső bástya alá nyomult, mielőtt azt az álomba merült őrség észrevette volna. Már csak a készen álló hágcsókat kell vala a falakhoz támasztani, hogy vitézeink azokon a belső várba juthassanak. Ekkor azonban néhányak elhamarkodott támadási kiáltása a várbelieket talpra állitá, kik aztán a sánczokban létező vitézeinket a bástyákról heves kereszttűzbe fogván, visszavonulásra kényszerítették. Bár nagy zavarban, de végre csak sikeríílt kimenekűlniök a sánczok tömkelegéből. A veszteség első pillanatra igen nagynak tartatott, mert miután virradni kezdett, sokan a golyózáporral daczolni nem mervén, a külső bástyák aljánál s a sán-