Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

570 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. Teleki László működése Francziaországban és Angliában. 1849. Máj. nemzeteket lassanként bővebben megismertették ügyünk jogosságával; miáltal, a felőlünk elterjedt balvéleményeket megigazítva, mindinkább sikerűit, ha nem is a kormányokban, — melyek legtöbbjeinek önző vagy szűkkeblű, félénk vagy fonák politikájú kezelői a népek szabadságsóvár kivánatait s jogait, fájdalom még a szabad alkotmányú államokban is oly ritkán méltányolják, —legalább a népekben irántunkrokonszenvet ébreszteni, azok közvéleményét felénk s mellénk fordítani. Gróf Teleki László, ki, mint tudjuk, még a múlt évi szeptemberben küldetett az új franczia respublika kormányához képviselőnkül, egyike azon tiszta lelkű, lángkeblű hazafiaknak, kik nemzetünk demokratiai átalakúlását sok évi küzdelmeik által előteremtették; s öröklött előjogaikat a nép és szabadság szent érdekeinek feláldozták, — nagy munkásságot fejtett ki Párisban, bár őt benn a vörös respublikától, a soeialismustól, — künn a háborútól félő köztársasági kormány, szűkkeblűségében, hivatalosan nem fogadta is el kormányunk képviselőjéül. Mihelyt ő Debreczenből a függetlenségi nyilatkozatot kezéhez vette, azt május 22-én franczia nyelven a következő levél kíséretében nyújtotta beDrouynde Lhuis külügyminiszternél : „Miniszter úr! A kormányomtól vett hivatalos rendelet által kötelességemmé tétetik, tudtára adnom a franczia respublika kormányának a magyar nemzeti gyűlés azon határozatát, mely által a Habsburg-Lorraine ház trónjától megfosztatott, és Magyarország minden hozzátartozó részeivel együtt európai szabad és független államnak nyilváníttatott. „A magyar nemzet képviselőinek ezen hivatkozása az isten és emberek igazságára törvényes következése a császári kormány politikájának. A császár-király megszegte az alkotmányra mondott esküjét; az ország keblében egymás ellen lázítván a nemzetiségeket, egymás megrontására izgatván a külön osztályokat, felszította a polgári s társasági háborút; s