Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

556 Hatodik könyv. A máreziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Máj. dés, mely viszályra, engedetlenségre okul, alkalmul szolgál­hatott volna. Mióta mindazáltal ő a január 4-kei váczi nyilat­kozat által elárulta, hogy az ő törekvéseinek végczélja nem egyez meg teljesen a kormányéval, hogy ó' más végre akarja vezetni a nemzeti szabadságháborút, mint a kormány, melytől mégis a seregvezérletet elfogadta: Kossuthnak benne többé nem volt, nem lehetett bizalma. Említők, hogy február foly­tában s márczius elején Kossuth, az önfeledés perczeiben, meghittebbjei előtt, még árulásról sem kételkedett őt vádolni. S tudjuk, hogy nem is bizodalom, hanem a körülmények kényszerűsége indította őt midőn, Vetter altábornagy megbe­tegülése következtében, Görgeyt csak ideiglen is megbízta a sereg vezérletével. Perczelnek még pár nappal elébb is azt irá, miképen minden erejével azon lesz, hogy Görgey ne ke­ríthesse kezébe a fővezéri hatalmat, „mert, úgymond, soha emberben nem csalatkozott annyira mint Görgeyben." Es bár e minőségében bizalmatlanságra egy ideig nem adott is újabb okot; bár alkalmilag, egyes győzedelmek után, — például a Dányról, april 7-kén, az isaszegi ütközet után, Perczelhez irt levelében, — szinte áradozott is magasztalásában, „hogy annyi tapintattal, ügyességgel s rettenthetetlen bátorsággal ve­zérli a hadjáratot, hogy látván vezéri bölcseségét és elszánt­ságát, lehetetlen múltját nem felednünk, iránta ki nem en­gesztelődnünkhogy annyi jeles tulajdonok és érdemek mellett, mennyivel ezen férfiú bir, szemeinket az emberi gyar­lóságok előtt behunyni,... első polgári kötelesség;" —bi­zodalmatlansága mégis minduntalan visszatért s folyton súlyos aggály gyötré őt, mióta e fondor s rejtélyes jellemű ember kezeiben látá a fővezéri botot. „Mióta ezen férfiú viszi a fő­vezérséget, aggodalom szorongatja lelkemet," — irá megint, egy nappal később, kedélyhánykódásai közt Perczelnek. Es most nem is hiányzott az ok ily aggodalomra: e leve­let azon beszélgetés után irta, melyet Görgeyvel a szándokában lévő függetlenségi nyilatkozatról tartott. Kossuth az ausztriai ház elűzését a magyar kir. trónról élete legfőbb czéljának, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom