Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

532 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Aprii. tartózkodással mégis bírt, hogy nyíltan elismerné, miként Magyarország, a hozzátartozó részekkel és tartományokkal, az osztrák császárság részei közé nem tartozik: aminthogy amattól mindig külön vámvonal által el is volt és van különítve. „így esküdött és lett királylyá végre V. Ferdinánd is, ki a múlt évi törvényeket a pozsonyi országgyűlésen szabad akaratból szentesítette; de esküjét mihamar megszegvén, a magyar nemzetnek az önálló nemzetek sorából kitörlésére családja többi tagjaival összeesküdött. „Pedig a magyar nemzet a hűségnek pietásával ragaszhodott e hitszegőhöz. A múlt évi márcziusi napokban is, midőn császári birodalma felbomlásnak indúlt, midőn Olaszhonban fegyvereit egymást követő veszteség érte, midőn császári lakában minden perczben az elűzetéstől remegett —: a magyar nemzet e körülmények kedvezései közt sem kivánt egyebet, minthogy biztosíttassék az alkotmány és biztosíttassanak azon ősi jogok, melyekre az osztrák házból tizenegy király és ő maga is megesküdött, de mindannyian Intőket szegték. „Es midőn e régi jogok új biztosítékáúl a miniszteri felelősség törvényét szentesítette és a magyar minisztereket kinevezte, a magyar nemzet lelkesedéssel karolta körül ingadozó trónusát. „E vésznapokban is, mint több ízben, az osztrák házat a magyar hűség mentette meg. „De még le sem röppent az eskü ajkairól, már összeesküdött családjával s öröklött absolutismusi vágyai bűntársaival, a magyar nemzetet semmivé tenni. „Összeesküdött pedig főleg azért, mert miniszteri felelősség institutiója mellett Magyarország önálló alkotmányos kormányzatát a bécsi kabinetnek megsemmisítenie többé nem lehetett. „Magyarországot előbb egy Budán székelő kormányszék igazgatta, magyar királyi Helytartótanács név alatt, melynek elnöke a nádor vala; ennek is világos törvényekkel mégha-