Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
Harmadik fejezet. A függetlenségi nyilatkozat. 511 „Hanem itt az idő, a midőn a collegialis kormányzati 1849. Aprii. rendszer többé a jelenkor nagyszerű igényeinek meg nem felelhet; — itt az idő, a midőn nem oly kormány kell, a mely csak a háznak választmánya, hanem olyan, a mely egy kormány minden kellékeivel fel lévén ruházva, nagyobb körben, nagyobb hatalommal intézhesse a nemzet kormányzati ügyeit; de egyszersmind személyes felelősséggel is álljon az országgyűlés, és ez által a nemzet irányában, s ne fedezhesse magát azon palásttal, hogy ő egy választmány. „Hogyha másként tetszik az országgyűlésnek, másként határozhat, s azt mondhatja, hogy a collegialis kormányzatot akarja; — én nem! Midőn a nép viseli a terhet, vérzik ott a hol kell; és midőn a nép adja az áldozatokat, akkor kell, hogy a kormány férfiai is fejeikkel játszszanak, ha megtudnak feledkezni azon kötelességről, mely az ő hű kezökre bizatik. S azért, mert ily felelősségre szükség van, azt indítványozom, uraim, hogy addig is, míg a nemzet, a fentebbi indítványok alapján, az ország kormányzati rendszerének minden részleteit megalapítaná, méltóztassanak ideiglenesen egy, a személyes felelősségre fektetett kormányról gondoskodni akként, hogy annak tagjai bírjanak a kellő hatósággal és hatalommal a nemzet javát eszközölni; de egyszersmind legyenek felelősek fejőkkel minden cselekvéseikért a nemzetnek, és a mely kormány ne legyen úgy alakítva, hogy akár folio akár duodecz kiadásban valamely sinecurista legyen közötte; de cselekedjék mindenik saját felelőssége mellett az elsőtől az utolsóig. És azért indítványom következő: „4-szer. Az ország kormányzati rendszerét minden részleteiben a nemzeti gyűlés fogja megalapítani. Addig pedig, míg ez a fentebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egyetemes kiterjedésében egy kormányzó elnök fogja a maga mellé veendő miniszterekkel úgy saját magának, mint az általa kinevezendő minisztereknek személyes felelőssége és számadási kötelezettsége mellett kormányozni.
