Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
402 Hatodik könyv. A márcziu«i alkotmányirat a a nemzet válasza. 1849. Aprii. hogy a nemzet türelme ki van merülve; s a nemzetnek, ha egyébiránt a szabadságra magát méltónak akarja mutatni, nemcsak tűrnie nem szabad azon iratban róla kimondott feltevést, hanem visszatorlással is kell élnie. Európa népei a magyar nemzet értékét azon válasz szerint fogják megítélni, melyet azon alkotmányiratra adand. A rokonszenvek ezen ítélettől fognak függni. Angol-, Franczia-, Olasz-, Törökország, sőt maga Németország s Ausztriának saját örökös tartományai is csak arra várnak, hogy Magyarország magát független államnak nyilatkoztassa, hogy neki tényleg annál bőségesebb segélyt nyújtsanak, mennél fukarabbak voltak avval eddigelé. A leigázott lengyel testvérnemzet azonnal követni fogja a magyarok példáját, s ezekkel egyesülve, az osztráktól s orosztól oly mélyen sértett törökben egy hatalmas daczszövetségest találand. Magyarország szabadságával bukik meg Európa szabadsága ; Magyarország győzedelmét épen annyi győzedelmes felkelések követendik a gyűlölt kényuralom ellen, mint amennyi megigázott népe van Európának. „Győzedelmünk bizonyos; — mondta volna, mindig Görgey tudósítása szerint, Kossuth, — de mi sokkal többet tehetünk, mint csupán magunkért; nekünk mindazok szabadságáért kell harczolnunk és győznünk, kik nekünk a győzedelmet kívánják. De szükség, hogy szavunk a cselekvést, győzelmi kiáltásunk a bizonyos győzedelmet megelőzze, s ennek közelgését minden megigázott népeknek hirdesse, hogy ezek ébren s készen legyenek, hogy a szabadító pillanatot elfásulva ne aludják el, s közös ellenségeinknek ne engedjenek ismét időt, magokat összeszedniük s egyesűlniök. Hallgatnunk nem szabad, miután amaz alkotmányirat lételünket is tagadja. Hallgatásunk fél elismerése lenne azon iratnak s gyümölcseitől minden győzedelmeinket megfosztaná. Nyilatkoznunk kell tehát! Egy nyilatkozat, aminőt én kívánok, emelné a nemzet önérzetét; azon még mindig határozatlanúl ingadozó pártok mögött az országgyűlésen s azonkívül egyszerre elrontaná a hidat; a pártérdekeket a legfontosabb közczél előtt háttérbe
