Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Második fejezet. A liáivs-bánsági tavaszi hadjárat. 485 „1. Hogy czéljának megfeleljen, a védseregnek legalább isi9. Apui. három ezerre kell szaporíttatni. A tér, melyet meg kell véde­nie, nagy; de oly csoportokra lehet e sereget felosztani, hogy a hegyi utakon keresztül, az ellenség szeme előtt is két há­rom nap alatt bár hol összepontosíthatja magát e nagy téren. (E tért a Hatvan, Eger, Miskolcz, Putnok, Rosnyó, Torna, Kassa, Eperjes, Lőcse, Ujhely és Tokaj közti hegy völgyes, erdős vidékre tűzte ki.) E végből szükséges, hogy minden osztályban minden illető megyéből legyenek, kik ösmerjék a rejtett ösvényeket. „2. Egy osztály öt száz főből fog szerkeztetni önálló kapi­tány alatt. Mindenik osztálynak egy-egy vidék jelöltetik ki. A szomszéd vezérek folytonos összeköttetésben és érintkezés­ben lesznek egymással, a kormánybiztossal s az illető tábori fővezérrel. Az osztályok feloszlanak apróbb nagyobb csapa­tokra; ezért mindenik osztályban még egy kapitány s összesen öt fő- és öt alhadnagy leend, hogy minden ötven emberre egy fő tiszt jusson." Szabályozza azután díjokat; a tiszteknek ugyanannyit rendelvén, mint a seregbeli hasonló rangúak birnak; a legény­ségnek pedig kenyéren kivül 12 p. krajczárnyi napdíjat szab­ván ki. A védseregben töltendő szolgálati időt legalább egy s legfölebb négy évre határozta. Rendes díjaikon kivül minden legénynek apró szükségek födözésére évenként öt e. forintot, mezül egy szűrféle köpönyeget, egyéb ruházatokul, hogy fel ne tűnjenek, s az ellenség előtt is annál könnyebben mozog­hassanak, közönséges paraszt öltözetet rendelt; ellenben ne­kik igéré az ellenségtől elveendő minden zsákmányt, úgy azonban, hogy a fegyvert s mire az államnak szüksége van, a kormány igazi árán s kész pénzzel magához válthassa. Továbbá, minden osztály részére rendel 50—100 közön­séges lovat, a védsereg különféle használatára. Béke idején a védseregnek népgyűlések tartását tűzte ki feladatául. Ezen védseregbe olvasztott be minden eddig fennálló guerilla-csa­patokat a felvidéken s a szabolcsi lovas portyázókat. A védsere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom