Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Második fejezet. A bács-bánsági tavaszi hadjárat. 483 csak a hónap második felében s még inkább pedig a követ- i849. Aprii. kező hónapban történhetett, midőn Arad magát végre megadván, az ostromszerek és hadak ott nélkülözhetőkké lettek. Mi alatt Görgey a császári fősereget Tiszafüredtől Po- A felvidéki hadi esemé zsonyig, Perczel a szerbeket Szegedtől az Aldunán át Szerviába, uyek. Bem az erdélyi császári hadat ismét Oláhországba űzte, a felvidék is több apró csatárzatok színhelye volt, melyek bár nem birtak is eldöntő befolyással szabadságharczunkban; de mint annak történelmét kiegészítők, mégis méltók arra hogy, bár röviden, megemlíttessenek. Hurbán, az evangélikus tót pap, bár nemzetőreinktől több ízben, különösen február közepén Muránynál, megveretve, az országból harmadszor is kiszalasztatott, mégis, kivált mióta ezredesi rangot nyert, a részint Sárosban és Szepesben szedett tót, részint Galicziából hozott lengyel csoportokkal márcziusban ismét hol egyik hol másik vidéket háborgatta. Ezen kivül más fegyveres csapatok is, jobbára galicziai parasztok kíséretében, több ízben meglepték a Kárpát-vidéki városokat, hol pénz-, hol élelmi sarczot vetvén a polgárokra, így, például, márczius 26-kán mintegy 13 vasas, 50 vadász, két század galicziai nép, szintannyi Szepes megyei drótos tót váratlanul betört a magyar hadaktól akkor egészen elhagyott Kassára, s az Abauj megyében Ramberg tábornok által már előbb összegyűjtött mintegy ezer zsák lisztet, két szekérnyi katonabakkancsot és köpenyt elrablotta. Az ilyféle apró ellenséges csapatok s fellázított tót csoportok rablásainak meggátlása végett a tél folytán több guerillacsapatok alakultak részünkről a felvidéken. Ezek számos jó szolgálatot tőnek ugyan mind a békés lakosoknak, mind általában a nemzeti ügynek, több ízben kikergetvén a betört rabló csoportokat, vagy elfogván az ellenség szállítmányait. Mivel azonban a tavasz beálltával ezen ellenséges beütések mindinkább szaporodtak; s a polgárok védelmére lehetetlen 31*