Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
466 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Márcz. megtámadás veszélyétől felmentetvén, a hadjárat folytatása Bácsban is lehetségessé vált. zenta Ugyanaz nap, melyen maga a szerbeket Szőregró'l és megvétele. szent_ivánroi elűzte, a szabadkai hadosztály által Gál ezredes vezérlete alatt Zenta ellen is támadást intézett Perczel tábornok. A szerbek itt, bár számra nézve kevesebbek mint a szőregi sánczokban, sokkal makacsabb ellentállást fejtettek ki. Az éj beálltával azonban seregeink itt is kivívták a győzedelmet s urai lettek a városnak. Zentán seregeink számos elfogott magyart szabadítottak | _ meg. Ezen, elébb mintegy 15 ezernyi lokosságú város, seregeink bevonultakor hasonló volt egy temetőhöz, s az iszonyat és boszú kiáltásai törtek ki vitézeink ajkairól, midőn a pusztítás nyomait látták, s a szerbek borzasztó magaviseletét e város rövid megszállása alatt elbeszélni hallották. Sokakat élő fákra kötöttek fel s alájok máglyát gyujtának; kik első nap a halált kikerülték, más nap 40—50 botütéssel kínoztattak. Azután Trifkovics őrnagy 50—GO-ként hajtatta ki őket a város végére s lövette ott agyon. A kivégzettek fejeit a többi magyarok által vágatta le; s volt eset, hogy az apa fia fejét, s viszont a fiú apjáét kényszeríttetett levágni. Két ezernél több békés magyar vérzett itt el mindjárt az első napokban a legiszonyúbb kínzások között azok kezei alatt, kik magokat az osztrák császár katonáinak nevezték. A kivégezések hat héten keresztül naponként folytak ; és az embertelen ellenség nem iszonyodott, más akasztófák hiányában, még a kirablott kath. templom előtti keresztre is felfüggeszteni áldozatait. A lemészároltak fejei minden estve az embertelen parancsnok eleibe vitettek. A borzasztó őrnagy a piacz közepén álló Sz.-Háromságoszlopot akarta körül rakatni emberfejekkel. A mester már meg volt bízva, az emberfejek már halomban bűzhödtek; a mű már meg is kezdetett s csak Z. M., a magyarság védangyala, akadályozta meg azt esengéseivel. Az iszonyú ember számos fiút kiheréltetett, az elrejtőzött nőket búhelyeikből kihurczoltatván, a legczégéresebben tette a baromiság áldoza-