Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Első fejezet. A tavaszi liadjárat'Komárom felmentéséig. 451 venni, míg az osztrákok a közel fekvő magaslatokról s a 1849. Aprii. városnak többi, még birtokukban lévő részeiből a magyarok által elfoglalt utczákat gránátokkal és röppentyűkkel bontották el. De a vitéz honvédek, még vitézebb parancsnokaiktól vezényelve, rendíthetlenek, lépésről lépésre tolakodnak előre a gyilkos harczban. Egy óra múlva Nagy-Sarló meg lőnvéve, Wysocki és Kazinczy osztályai birtokában vannak a lángoktól s holtaktól és sebesektől elborított városnak. E véres utczai harcz hősei, a 17-dik s 19-dik, a 3-dik s 9-dik honvédzászlóaljak s a lengyel legio. De a Waza, Schwartzenberg és Don Miguel zászlóaljaink is vitézül harczoltak. Több sikeretlen kísérlet után a helység visszavételére, Wohlgemuth Nagy-Sarlóval szemben, a magaslatokon elnyúló hátsó állomására vonúlt vissza, s középének egész erejét jobb szárnyunk ellen tolta előre, hogy ezt egy fajkürtről magához vont pihent dandár segélyével megtörje. Dipold dandára ott már elébb, mialatt középünk és balszárnyunk győzedelmesen nyomúlt előre, harczban állt a sarlói erdőből kitört ellenséges csapatokkal; s most a császáriak lijabb előtörtetése következtében kénytelen lőn a hölvényi erdő felé, az ott tartalékul felállított Bobics dandárának védelme alá hátrálni. Itt azonban Guyon (Komáromnak már a tiszafüredi kiinduláskor kinevezett parancsnoka, de aki a várba mindeddig nem juthatott be s most mint önkénytes vett részt az ütközetben) a két dandár élére állván, azokkal megint előrenyomúlt, s az ellenséget a sarlói erdőbe űzte vissza. Ezalatt Damjanics is megint rendbe hozta a sarlói utczai harczban összekeveredett zászlóaljait, s azokat nyomban a várossal szemben lévő magaslatokat tartó ellenségre vezette. Ugyanazon időben Klapka a nagy-sarlói erdőt támadta meg hadtestével. A roham mind a két helytt teljesen sikerűit. Épen midőn Damjanics a magaslatok felé indulóban vala, jelent meg bal szárnyán a Garan folyamon valahára szinte átkelt VH-dik hadtestünk lovasságával Pöltenberg ezredes. Ennek láttára újabb lelkesedés szállja meg zászlóaljainkat, és sem 29*