Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
442 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1840. Aprii. átkelésre. Windischgratz, e bizonytalanságában 13-kán még egy nagy erőszakolt kémletet akart tehát intézni hadaink ellen. E napon Kmety már elhagyta volt Palotát s Vácz felé volt útban; Aulich tehát keresztúri és czinkotai erős helyzetébe vonult vissza, nehogy aránylag gyönge hada elnyomassák; minél fogva most sem történt egyéb ártalmatlan ágyúzásnál. Az utóbbi napokban megint ő kezdé huszáraival nyugtalanítani az ellenséget, míg más részről ugyanazon időben ágyúit dörgeté az ellenséges táborra. April 14-ke óta ezt annál biztosabban teheté, mivel e nap első óráiban érkezett Windischgratzhez a császár parancsa, mely őt Olmützbe idézte; minél fogva ő a még ügyetlenebb Jellasicsnak adta át ideiglen a fővezérletet, s különben is a vezérváltozás nem csekély zavart s elfogultságot okozott a császáriak táborában. Schlick és Jellasics hadteste még azután is több napig a főváros előtt táborozott; de Aulich ügyessége kijátszá túlnyomó erejöket. O folyton hol egy, hol más oldalról nyugtalanítá őket; mihelyt pedig ezek ellene támadást intéztek, ő erős állásaiba vonúlt vissza, hova amazok, eselt gyanítva, őt nem merték követni, s megelégedtek avval, hogy távúiról néhány száz ágyúgolyót küldtek utána. Mialatt Aulieh ekként köté le cselei által Pest előtt az ellenség fő seregét, a mi hadaink Rétságon, Oroszin és Ipolyságon keresztül Lévának tartottak, hogy a Garan folyamon átkelve, Komáromot az ostrom alól felmentsék. E kerületre azon körülmény kényszeríté őket, hogy a Vácznál megvert ellenség egy része, miután Párkánynál e folyamon átszállott, Kéméndnél foglalván állomást, a Garan hidjait mindenütt elrontá; a mieinknek pedig nem volt elégséges hidfogatuk, melylyel a tavaszi esőzések által megáradt alsó Garant áthidalhatták volna. Útközben Görgey egy csapatot két ágyúval a Garan torkolatához küldött, hogy onnan tartaná szemmel a Párkánynál s Esztergomnál létező ellenséges erőt s mozdular tait. Egy más hadoszlopot testvérének, Árminnak vezérlete alatt a bányavárosokba utasított. Többi hadainak oly rendele-