Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
436 Hatodik könyv. A máreziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Aprii. Az ellenség a város déli oldalán fekvő Gombáspatak vonalát s a Hétkápolna melletti dombokat tartá elfoglalva, s egy ideig igen makacsul védte magát kedvező előnyös állásában. Legélénkebb volt a harcz a Gombáspatak hídja körül. A különben igen jeles Waza, sőt eleinte a 9-dik zászlóalj is hátrálni kényszerűit ütegeink háta mögé, a felette kedvező állásban lévő ágyuk kartácstüze előtt. Damjanics ezt látván, a lengyel legiot nyomja előre; ez épen megtagadja szolgálatát. Végül a 3-dik s 9-dik honvéd-, s a Waza , egymással mindig vetélkedő zászlóaljak küldetnek a tűzbe. Eleinte a 3-dik zászlóalj is hátrál; vitéz parancsnokának, Földváry Károlynak lova is lelövetik. Földváry más lóra ül s a vonalból előre rugaszkodva, újabb ostromra viszi zászlóalját; midőn pedig második lovát is elveszti, a zászlót ragadja meg s gyalog áll vitézei élére, kik aztán, a 9-dik zászlóaljtól támogatva, a kartácszápor daczára szuronynyal veszik be a Gombás hídját; Az ellenség, legerősebb pontját elvesztvén, s egyszersmind a szőlőhegyeken Klapka hadtestét is feltűnni látván, nehogy bekeríttessék, mindenütt hátrál s a város utczáin kisérti meg az ellentállást; de innen is kiűzetvén, a város éjszaki szélére fut. Az utczai harczban maga az ellenséges had vezére, Götz tábornok is megsebesíttetett, s övéitől elhagyatva, honvédeink foglyává lett. Helyette Jablonovszky veszi át a vezérletet, ki aztán a városon túl, a váczi hegyre felvont ágyúinak ótalma alatt, a Dunaparton, Kis-Vácznál, újra összeszedé magát; miután azonban, három állomásából itt is kiűzetett, végre is Verőczére kellett hátrálnia; és bár a bekövetkezett rosz idő és seregeink fáradsága miatt csak gyöngén űzetett, még azon éjjel Párkányig futott, hol aztán reggel részint a Duna részint a Garan jobb partjára kelt át. Veszteségünk e csatában, holtakban és sebesekben 150 főre ment; az ellenség pedig a magáét a foglyokkal együtt 343-ra számította. Götz tábornokon kivül számosan lettek foglyainkká, köztök több tiszt is. Három ágyú, egy tökéletes hid-