Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

362 Ötödik köuyv. Az ország védelme Debreczenbó'l. i849.Febr. a piskii híd felé, hol az ellenségnek egész, mintegy 10 —12 ezernyi ereje is öszpontosúlt, támogatva nagy tömeg felkelt oláhságtól. Mind a két rész érezni látszott, hogy az ütközet Erdély sorsa felett határozand; s a harcz heves, hosszú, véres vala. Bemnek czélja az volt, hogy az ellenséget, kit eddig hátán hozott, szintazon gyorsasággal, melylyel ő űzetett, Szeben alá visszaűzvén, a medgyes-maros-vásárhelyi útra kerülhessen, s az ezen utóbbi városban összegyűlt székely sereggel egyesülve, a feladathoz mért erővel támadhassa meg ismét Szebent. Az ellenség korán reggel, még seregünk nagyjának megérkezte előtt megtámadta Keménynek a hídtól jobbra s balra felállított osztályát. Ez az ellenségnek három rohamát visszaverte a hídról; a negyedikkel azonban sikerült a császáriaknak a hidat s egy azon túl álló vámházat elfoglalni; Kemény csapatai, bár nagy kitartást tanúsitának, a nagy szám előtt végre hátrálni kényszerűitek. E válságos perezben érkezett meg Bem a tartalékkal a csatatérre. A futamlókat megállítá s rendbeszedvén, a vizén ismét átkelni s a magaslatokat, melyeken az ellenség ágyúi voltak elhelyezve, elfoglalni ösztönözte. Mihelyt a császáriak a hídról ismét visszanyomattak, nyomban utánok kiildé a lovasságot s gyalogságának többi részeit, majd maga is átkelt az ágyukkal. Az ellenség a középen egyre hátrált s Bem mindenütt sarkukban. A szárnyakon mindazáltal keményebb ellentállásra találtak a mieink; s bár a Würtemberg-huszárok az ellenséges lovasság egy osztályát megfutamították; de viszont a Mátyás-huszárok s a bihari lovasok is megfutottak, s a gyalogság nagy részét is magok után vonva, szaladtak vissza a hídon. Bem a középpel s ágyúi nagy részével igen előre haladván, sokáig nem vette észre e bal eseményt s csak nagy bajjal volt rábírható, hogy magát és osztályát a bekerítés veszélyétől gyors visszavonulás által megmentse. Az ütközet e szerint, mely félig már meg volt nyerve, ismét elveszettnek látszott; mert a rendetlen futásnak indult sereget sokáig nem lehetett megállítani. De ez végre mégis csak sikerült; szeren-