Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Harmadik fejezet. A bács-bánsági s erdélyi háború. 349 száz különféleképen kegyetlenül megcsonkított hulla találta- 1849. Jan. tott a porrá égett helység üszkei között. E csapások annál fájdalmasabban estek, minthogy Bem győzedelmes serege e napok alatt már útban volt Beczterczéró'l Maros-Vásárhely felé, hova a Székelység nagy örömére január 13-kán meg is érkezett. Bem azon reményben jött a székely földre, hogy itt kisded seregét, mely a csaták s a téli hadjárat fáradalmai által okozott betegségek következtében s az éjszaki részeken hátrahagyott őrségek levonása után, öszszesen csak 2850 gyalogból, 640 huszárból és 28 ágyúból állott, újabb erővel szaporítandja. E reménye azonban meghiúsult. A székelyek nagy lelkesedéssel fogadták ugyan felhívását a fegyverre ; de miután csak pár nappal előbb értesültek a dolgok szerencsés fordulatáról, felkészülni eddigelé nem volt idejök, s legalább egy pár hét kellett arra, hogy rendezve, szervezve, szóval a hadjáratra készen legyenek. Bem tehát hajlandóbb volt kisded seregével azonnal megkezdeni a déli hadjáratot, míg az ellenséget, kit éjszaki hadának megsemmisülése igen levert, meglepheti, mint pár hétig várni a székelyek felkészültére, s azonban időt engedni az ellenségnek a maga védelméről kellőleg gondoskodni. O tehát ez oknál fogva, nem gondolva avval, hogy Puchner két erős gyalog s egy lovas dandárral s 30 ágyúval rendelkezik, pár napi nyugvás után január 16-kán, tova indult Maros-Vásárhelyről. r Értesülvén, hogy az ellenség Medgyesről feléje közele- A gáifaivi dik, a székelyföldet Nyárádtőnél elhagyván a Kis-Küküllő völ- csata' gyébe lépett, s e folyam jobb partján a Gálfalvi hegyháton foglalt állomást, ott szándékozván bevárni az ellenséget, ki még szint az napon bevonúlt mintegy 6000-nyi seregével Gálfalvára. Az előcsapatok már jan. 16-kán megütköztek; Mikes Kelemen ezredes az előhaddal, az ellenség előcsapatát kiverte állásából. Más nap Puchner minden erejét összeszedvén, a miéin ket megtámadta; de ágyúink által, melyeket maga Bem igazgatott, visszanyomaték. A mieink ekkor oly erélylyel vágtak