Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

32S Ötödik könyv. Az ország vedelnie Debreczenböl. 1849. Febr. vics őrnagy vezérlete alatt, a Ferencz-csatornát tartá elfoglalva. Szerencsére, a szerbek vezérei most ugyanazon hibát követték el, mely elébb a bács-bánsági magyar seregek működésének sükerét egy ideig egészen meghiúsította: erejüket igen hosszú vonalon nyújtván el, hatályosan sehol sem nyomulhattak előre. Részünkről Szeged-Szabadka vidékét, mint mondók, Hadik ezredes vezérlete alatt a IV-dik hadtest nevet nyerít seregek védelmezték. Hadik e hadtestet, melynek száma február elején mintegy 5000 honvédre s 8—9 ezer nemzetőrre ment, két osztályban rendezé. Az egyik Gál alezredes alatt másfél honvéd- s két önkéntes zászlóaljból, Szabadka s vidéke nemzetőreiből, egy huszár- s két lovasnemzetőr-századból és hat ágyúból szerkesztve, Szabadkát s környékét tartá megszállva. A másik osztály, mely négy rendes s egy önkéntes zászlóaljból, Szeged s vidéke nemzetőreiből négy század huszárból és 16 ágyúból állott, Igmándy őrnagy vezénylete alatt Szegeden, Makón és a Szegeddel átellenben fekvő Szőreg bánsági helységben szállásolt. A szerb had február 8-kán a Tisza mind két partján megkezdte támadó munkálatát. Theodorovics maga hadának nagyobb részével Szeged felé tartott. Előcsapata febr. 9-kén Szőreg előtt megjelenvén, a mieinknek ott szállásoló gyönge csapatát a Tiszán át Szegedre visszanyomta, s a Szegeddel közvetlen szemközt fekvő Uj-Szeged helységet febr. 11-kén megszállotta. Nagyobb ellenséges haderő annál veszélyesbbé válhatott volna a városra nézve, minthogy a Tisza még be lévén fagyva, az átkelést nem gátolta. Hadik azonban épen e miatt nem várta be az ellenség támadását. Mihelyt az Uj-Szegedet Azúj-szegedi megszállotta, rövid ágyútűz után, néhány nemzetőri osztály csata- Gombás kapitány vezénylete alatt a Tisza jegén átkelvén, s majd többektől is támogattatván, az ellenséget egy véres harcz után, melyben ötvennél több szerb esett el, Szőregre visszaűzték. Hasonló szerencsével harczoltak vitézeink a város alsó részén, hol a szerbek, az úgynevezett Boszorkánysziget táján