Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

304 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenből. 1849.Febr. ezen irományok nélkül holnap estig rendeleteket? Igenló'leg válaszolt. Ha tehát önnek azokra nincs múlhatatlan szüksége, jónak látja-e ön a viszályt még botránynyal is szaporítani?" Görgey „nemmel" válaszolt, a legnyugodtabb arczkifejezéssel távozott, s az őrségnek is távozást parancsolt." Figyelemre méltó — veti hozzá Szemere, hogy Görgey a bizalmatlansági szavazás indítványát Klapka hadtestének egy osztálya nevében tette. „Igen sajnálatos, hogy Klapka, a ki az elméleti ismereteket tekintve, egyike volt legügyesb tábornokainknak és nem mutatott hajlamot az úgy nevezett soldateskai handabandára, Görgey által magát több ízben eszköz gyanánt engedte használtatni. Ha Klapka több önállósággal s akaratszilárdsággal bir, úgy a hazának többet használhatott, magának több érdemet szerezhetett, s Görgey erőszakos felemelkedését meggátolhatta volna." Az egyéniségek jellemzése végett nem árt még említenünk, hogy Dembinski, midőn tőle kívántatott, hogy a teendőkről ezentúl a hadtestparancsnokokkal tanácskozzék, haragjában süvegét fejéről lekapván mondá: „hogy ő terveit senkivel sem fogja előre tudatni, s ha fövege tudná, mit gondol a feje, még azt is eldobná magától" — mit süvegével tényleg is végrehajtott. „A körülmények közt, — mondja még Szemere, csak Dembinski cselekedhetett volna hatékonyabban. Midőn ugyanis ő Görgeyt engedetlensége miatt feleletre vonta és kérdezte: „Tudja ön, mit érdemel azért, hogy irott parancsaim ellen cselekedett?" — Görgey e szavakkal válaszolt: „Igen, egy golyót az agyamba." Görgey ítélete helyes és igazságos volt, Dembinskinek azt csak végrehajtania kellett volna." Kossuth e súlyos viszályokról értesülvén, Mészáros hadügyminiszterrel, Kiss Ernő és Vetter tábornokokkal más nap Tisza-Füredre sietett. Szemere elejökbe ment s részletesen tudósitá Kossuthot a történtekről. Dembinski — úgymonda egyebek közt — főleg abban hibázott, hogy az engedetlent nem lövette főbe; mert Görgey neki is veszélyes embernek látszik." „Nem csak veszélyes, vág szavába Kossuth, ő áruló, neki