Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 299 érkezett éjjeli egy órakor Poroszló közelébe, hol aztán éji isáo. Febr. tanyára szállt. Hasonló volt ez éjen Görgey két hadosztályának sorsa is. O hallván a farmosi ágyúzást, azon aggodalomban, nehogy Aulich Lövó'n elnyomassék, Sz.-Istvánról, hol Pöltenberg és Kmety osztályai tanyáztak, ezekkel Lövő felé nyomban meg­indult. Útja a feneketlen sárban s a Kányapatak kiöntéseinél szintoly rosz volt, mint Klapkáé. Éjfél után ért csak Lövőre, hol háboríttatlanul találta Aulichot s Klapka néhány elszakadt osztályát, kikkel aztán más nap szinte Poroszlóra vonult. A ki seregünket két nappal előbb Mezőkövesden, s most a poroszlói feneketlen sárban látta, alig hiheté, hogy ez ugyan­azon sereg. Amott oly lelkesedés és harczvágy vidítá a ke­délyeket, hogy midőn a Miklós-huszárokat a császári vértesek közé vágni szemlélik vala, alig lehetett őket visszatartóztatni, hogy mindnyájan utánok ne iramodjanak; itt a kiállott fá­radság, étlenség s álmatlanság okozta kedvetlenség s lehan­goltság ömlött el a mély sárban czammogó legénységen. A főtisztekben a harag, boszúság szitkokban tört ki a fő- A fővezér s vezérlet ellen, mely így járja le a haza véderejét. Klapka had- iJ^vtszá­testének törzstisztjei kijelentették, hogy Dembinski fővezér- lyok­lete alatt nem akarnak tovább maradni. Még hangosabb lőn az ingerültség, midőn reggel Görgey hadteste is megérkezett. Görgey ezt észlelvén, bekövetkezettnek látta végre az alkal­mat, nyíltan fellépni Dembinski ellen. „A nap (febr. 2-dika) reggelén — irja Klapka, további rendeletekért Dembinskihez mentem; ott találám Görgeyt, a fővezérrel heves szóváltás­ban. Görgey ennek keserű szemrehányásokat tőn utolsó visz­szavonulási rendelkezései miatt s kijelenté neki, hogy a hadak hangulata, a czéltalan fárasztások s az élelmezés teljes hiánya miatt, igen ingerült. Aztán kérte őt, közölné további munká­lati terveit, miután ez, a történtek után, mind a vezérek mind a legénység megnyugtatására szükséges. O ugyan, mondá, minden parancsot végre akar hajtani, de úgy hiszi, ily súlyos körülmények közt a hadtestparancsnokok fel vannak jogosítva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom