Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

266 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczeiibó'l. 1849. jan. divatossá lett politikai vitatkozásokat s a kormány tetteiben gáncsoskodni szerető szenvedélyt. E szenvedély, melyet példája által Görgey maga folyton élesztgetett, valódi mételyévé lőn e hadtest erkölcsi jellemének. De a fegyelmet különben a szolgálati dolgokban szigorún kezelő vezér példája, elnézése sőt ösztönzése egyébiránt is sok dudvát sarjaztatott fel e hadtest erkölcseiben s társasági viszonyaiban. „Görgey hadteste — így ir erről jellemrajzaiban Szemere Bertalan*) — azon időben egy elszigetelt, senkitől sem függő tábort képezett. O maga volt annak korlátlan, független ura. Zászlajára a király nevét tűzte ki, akinek ép oly kevéssé engedelmeskedett, mint a nemzeti kormánynak. E helyzet nagyon alkalmas volt az ő valódi jellemének kifejtésére; ebben ő minden daczosságával s ellenmondásaival valóban egész különezségében s önkényében vala látható. 0 egy kis katonai kamarillát képezett ki magának; tiszteket nevezett s bocsáta el. A ki elébb nem volt osztrák tiszt, az nem tartozott barátjai közé; ő, a katona, gyűlölé a polgárt és mindenkit a ki nem volt német nyelvére vagy neveltetésére nézve; hivatalos nyelvvé a németet tette, bár maga a sereg magyarokból álla; az arisztokratákat körébe vonta, az ifjú demokratákat üldözte; a pontatlan vagy csaló pénzkezelőt példásan büntette meg, néha akasztófával; máskor viszont ily módon bölcselkedett tisztjei előtt: „Miért kímélni a pénzt? Ha vesztünk, nem költhetünk eleget, mert a íizetés Ausztria gondja lesz; ha pedig győzünk, akkor bár mennyit pazarlunk is el, mind az csekélység ahhoz képest, a mit nyerünk, t. i egy szabad, független, adósság nélküli országot." A ki jatszék, azt elkergeté, mert a kártyát kicsapongásnak tartá; de a ki megtakarítani akart, azt maga vonta a játékba, mert állítá, hogy a pénzbirtok megférhetetlen a katonai elhatározottsággal. A kormány eltörlötte volt a testi fenyítést: ő azt megint helyreállította, s a legmíveltebb ifja*) Gr. Ludwig Batthyáni, Arthur Görgey, Luchvig Kossuth. Politische Cliarakterskizzen aus dem uugarischeu Freiheilskriege. Hamburg, 1853. II, 35 kövv.