Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 255 október óta már többször, de a hadosztályok vezéreinek vonakodása következtében sikeretlenűl sürgetett, a bács-bánsági hadak felszállítása, szinte foganatba vétetett. A bánsági sereg Damjanics, — a bácsi gr. Véesey tábornokok vezérlete alatt január közepén végre útnak indult a közép Tisza felé. Nehogy pedig ennek következtében a felkelt szerbek nagyon is kiterjeszkedjenek, Hadik ezredes vezérlete alatt újoncz zászlóaljakból s nemzetőrökből egy hadtest alkottatott, melynek feladata lőn, a szerbeket Szegedtől, Szabadkától távol tartani. Összes haderőnk aztán a következő' hadtestekre osztatott fel: Az I-só' hadtest nevét nyerte a felső' Tiszánál, Klapka alatt lévó' sereg. A II-dik hadtestté lett Perczel Mór serege. A III-dik hadtestet képzék Damjanics és Vécsey útban lévó' osztályai. A IV-dik hadtest nevét nyerték Hadiknak Szegednél és Szabadkánál lévő hadai. Az Y-diket tette az Aradvárat ostromló hadtest, Gál Miklós alatt. A VX-dikat alkották Bem hadai Erdélyben. A VH-dik hadtestnek neveztetett Görgey feldunai serege. A VlII-dik hadtest volt a komáromi őrsereg. A IX-dik a péterváradi őrsereg, Bezerédy ezredesnek' ;i vár közelében táborozó osztályával. Terv szerint az L, II. és III. hadtesteknek, mihelyt ezen utolsó a közép Tiszához érkezik, szintúgy a Vll-diknek is, ha felvidéki hadjáratából megtérve, a kormány rendelkezése alá esik, — miről azonban, valamint a sereg mozgalmairól is, még mitsem tudtak Debreczenben —, egy főhadsereggé kell vala alakulnia, mely aztán egy ügyes fővezér alatt támadó munkálatokat kezdjen a császáriak ellen. De, ki légyen az egyéniség, kire ezen öszpontosúlandó, mindenesetre tekintélyes haderő fővezérletét a győzedelem reményével bízni lehessen? Ez volt a kérdések kérdése. Mészáros, amily hasznos egyéniség volt több tekintetből a had-