Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Hadi készületek. 13 az udvari érdekek védelme miatt czímekkel, rendjelekkel, 1848- 0ktméltóságokkal ruháztattak fel, sem volt ritkaság hallani, hogy azok után, a mik történtek, mentségtelen bűn, nyilt hazaárulás volna, az udvart czéljaiban pártolni. Nem hiányzottak, kik kijelenték, miképen szégyenlik, hogy valaha ezen udvarnak meghittebb szolgálatában álltak. Többen, elhagy ván régi pártzászlójokat, a nemzeti jog s alkotmány harczosai közé álltak. A kik pedig visszavonulva hallgattak, azokat bizonyára nem a terrorismus, hanem a reactionak a becsület, lovagiasság és igazság érzete iránt tanúsított megvetése s honárulás nélkül nem pártolható politikája bírt hallgatásra. Midőn szeptemberben elébb István főherczeg a nádorságról, utóbb Battlryáni Lajos a miniszterségről lemondott, a conservativ pártnak előbb oly tömött soraiban az udvar nem talált egyént, ki a királyi helytartóságot s evvel az ország kormányzatát elfogadni, — nem talált egyént, ki miniszterséget vállalni hajlandó volt volna; és az udvar kénytelen lőn egy ismeretlen nevű, a politikai téren soha fel nem lépett, eladósodott királyi testőrségi hadnagyot megvásárolni, hogy legyen, ki a törvénytelen rendeleteket a törvényes formaság szabálya szerint ellenjegyezze. Nem tagadhatni ugyan, hogy szeptember vége óta a felső' ház tagjai a mágnások és egyátaljában a conservativ párt hívei közöl mind többen visszavonultak. Erre azonban nem terrorismus, mi nem létezett, hanem megszokott conservativ elveik, arisztokratiai szűkkeblűség, a hatalomra jutott demokratiátóli idegenség s osztályérdekeik által indíttattak. Kitérni akartak az átvonuló vihar elől, melynek szele más sűrű porfelleget hajtott fel a láthatárra. A nemzeti párttól s választott kormányától nyíltan elálltak ugyan, mert látták, hogy a játék, melyet az kezde, veszedelmes lehetne reájuk nézve kétes kimenetelében; de, kevés kivétellel, a reactio zászlai alá sem álltak. Rosszalták Kossuth hazátveszélyeztető politikáját, mely elkerűlhetlenűl háborúra vezet az udvarral; de az udvari politikát sem javalták, mely jog- és törvénytiprása által