Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

210 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. isis. Decz. végén az éjszakamerikai státusok Bécsben lévő követe ajánlatot tőn a honvédelmi bizottmánynak, közbenjárását az osztrák kormánynál megkísérteni. Kossuth, a kormány nevében elfogadta az ajánlatot, hajlandónak nyilatkozván minden becsületes békére, mely a nemzet jogait, alkotmányát biztosítja. A követ tehát megtette a kellő lépéseket; de a bécsi kormány föltétlenül visszautasítá a közbenjárói ajánlatot. Ennyi kísérletek közt azonban maga a nemzet képviselete még soha sem tett egyenes lépést a béke kieszközlésére. Erre támaszkodott tehát indítványával Batthyáni, kívánván, hogy az országgyűlés egyenesen is tegyen egy végső kísérletet. Voltak sokan, kik ezen indítványt ellenzették, melyet annyi, épen a gróf még mint miniszter által tett békekisérletek után szinte sikeretlennek s haszontalan idővesztésnek tartottak. Kossuth is hasonló véleményt nyilvánított ugyan, de az indítványt még sem ellenzetté. „Azok után — úgymond —mik az ellenség részéről történtek, s mik a Bécsből Kremsirbe áttett osztrák országgyűlésen a monarchiára s annak egy organikus státussá összeolvasztására nézve mondattak, nincs többé legkisebb reménye is, hogy ezen lépésnek sikere legyen; azt mindazáltal még sem kívánja ellenzeni; mert ha mégis lenne némi sikere, áldani fogná az órát, midőn a nemzet az országgyűlés közbejötte által oly békét eszközöl, mely által becsületét és szabadságát megvédheti. Ha pedig, mint hiszi, nem lesz sikere : úgy e lépés újabb ösztön lesz a nemzetnek, megállani igazságos harczát az utolsó emberig." Kossuth e nyilatkozata után tehát minden további ellenvetés nélkül elfogadtatott Batthyáni indítványa; s még csak az alkudozás alapjairól s a kiküldendő követek számáról s egyéniségéről folyt a tanácskozás. E tárgyak felett még ugyanaz napi estve, rövidség.okáért mindakét ház tartott egy nyilvános vegyes ülést. A tanácskozás itt hasonló okokkal s értelemben folyt, mint'a zárt ülésben. Az alkudozás alapjára nézve Kossuth következő értelemben nyilatkozott: „Ha igazságos basison akarjuk a békét