Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

206 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848. Deoz. Tényleges erőt nem vesztett ugyan bennök az ország ügye : legtöbbjeik, épen a leghatalmasbak, eleitől fogva semlegesen viselték magokat; a trón változás óta pedig mind nyíltabban elálltak a nemzettől. De vesztett bennök az ország ügye azáltal, hogy visszavonulásukkal az ellenség erkölcsi erejét növelték. S méltán lehetett attól is tartani, hogy a reactio őket ezután jobban felhasználandja a maga czéljaira; s tán valamely törvénytelen országgyűlést is rögtönzend, melylyel mindazt, mit érdekében szükségesnek tekint, megszavaztatván, alkotmánytipró eljárásának még a törvényszerűség némi szinét is megadja. Lehetetlen volt végre előre nem látni, hogy a békepárt is elérkezettnek tartván az időt, melyben nyíltan felléphet s az agitatiónak minden nemeit mozgásba teendi, hogy a nemzeti harcznak véget vessen. Pedig már tovább ment ellentállásában a nemzet, mintsem hogy becsületes és hasznos békét, kivált a legközelebbi csatavesztések után, még alaposan lehetett volna remélni. A feltétlen hódolatnál pedig, mi a reactiot az alkotmány s nemzeti lét megsemmisítésében többé fel nem tartóztathatta, csakugyan jobb volt a harcz kétes, tehát még sikert is adható szerencséje. Batthyáni De mindemellett is lehetetlen nem csodálni Batthyáni eokáiiapotá- -Lajost megtörhetlen ragaszkodásában a maga elveihez. Ő rói. meggyőződve arról, s most még inkább, mit bármikor azelőtt, hogy a nemzet a maga készületlenségében egyátalában nem képes a birodalom összes erejének sokáig ellentállani s harcz által szerezni becsületes békét; sőt múlhatatlanul közeinek tartván a catastrophát, mely a nemzet fegyveres meghódításával, annak minden jogát, minden alkotmányos szabadságát, egész politikai lételét menthetetlenül elnyelendi: még egy végső kísérletet szándékozott tenni a harcz megszüntetésére. Azon manifestumok, melyekben a nemzet alkotmányos jogainak kímélete igértetik s csak a fegyveresen ellentálló párt fenyegettetik a felségsértés büntetésével, újabb indokul szolgáltak, őt véleményében megerősíteni s a reménynek még egy sugarát