Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

ötödik fejezet. WindischgrÉLtz fii- és íuellékhadiiinak betörése. 203 Kossuthot, mint a deczember 29-ke éjjelén írt levelei 1S1S Pacztanúsítják, mindenek felett az aggasztá, hogy seregeink Győrből is ütközet nélkül vonultak ki; minek következtében attól félt, hogy Budapest is elébb az ellenség kezére juthat, mintsem onnan a felhalmozott mindennemű készleteket biztosabb helyre el lehetne szállítani. Midőn tehát e miatti aggodalmait az említett levelekben kifejezte, Görgeynek még tervét is küldött, mely szerint az ütközetet elfogadtatni kivánja; Perczelhez pedig, az idézettek után, igy ír : „Igyekezzél Görgey balszárnyával csatlakozni; ütközzél, ha valamely detachirozott, nem túlnyomó erő áll előtted; de mindenekelőtt ne risquirozd seregedet; ne hagyd magadat elmetszetni s combináld a két sereg mozdulatait." A két sereg deczember 29-kén még nem egyesűit teljesen; de tudósításokat már válthattak, sőt váltottak is egymással. Görgey Bicskén, az úgynevezett Mészárosúton, tartá főhadiszállását; egyes hadosztályaival a jobbszárnyon a Danáig, balszárnyával, melyet Karger dandára képezett Csákvárig, terjeszkedvén. Perczel e napon Moórhoz érkezett seregével, s azt fáradalmas menetei után a dermesztő hidegben, a városban szállásoltatta el. Anélkül, hogy az ellenség hollétének és számerejének kipuhatolására messzebb czirkáló s tapogató csapatokat küldött volna, a várostól csekély távolságra állitá ki őrseit.*) *) A moóri csata e munka első kiadásában másként van leirva. Ott a csata elveszte miatt főleg Görgeyt vádolám, mivelt hitelt adtam Ferczel azon levelének, melyet 1849-ki május 18-kán Klapkának irt. A levél egyebek közt így szól : „Ti tőlem physikai lehetetlenséget kívántok, hogy lemondásra bírjatok, mint a moóri csata után, hol én csak Kossuth elnök s a pesti haditanács intézkedései, sőt Görgey főparancsnok rendelete szerint fogadtam el az ütközetet. De Görgey nekem akkor nem küldött segedelmet, s ígérete szerint nem nyomult Bicskéről Bánhidára, bár az ellenség tőle nyolcz mértföldnyire volt." Föltéve pedig, hogy való, mit Perczel ekként Görgey rendeletéről s ígéretéről irt és Görgey más események alkalmával s eljárásainál észlelt jelleméből is következtetve, úgy hittem, helyesen adom elő indokait a moóri csata elvesztének. Mióta azonban a moóri csatáról P. által irt s 1867-ben Osterlamm kiadásában megjelent röpiratot A ir.oóri csata.