Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

8 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. ms. okt. jellemző a nép hangulata tekintetében, a beállott ifjak ren­desen ezen nyilatkozattal csaptak fel : „de úgy ám, hogy csak az országnak szolgáljunk!" A király nevéről több vidéken már hallani sem akart a nép; de voltak vidékek, kivált melyeken a ráczok és horvátok dúltak, hol a király neve káromlással, átokkal említtetett. itflrrorismus Azon nyilatkozványokban, melyek az udvari reactio vágyának alaptalan- által október és november nőnapokban bocsáttattak közre, SBga" többszörösen mondatott, hogy „csak egy kis felekezet vak­merősködik magát a hazával és nemzettel, törvénytelen erő­szakoskodásait az ország törvényes jogaival, közrombolást okozó törekedéseinek leküzdését az alkotmányos szabadság elnyomásával azonosítani." És e felekezet, melynek élén Kos­suth Lajos személyesen is megemlíttetett, arról vádoltaték, mintha valamely vérengző terrorismussal gátolná meg a köz­vélemény szabad nyilatkozatát, és zsarnokoskodnék az ország felett. Azonban ily vádakkal legfölebb az állapotainkat nem is­merő külföldet lehetett csak elámítani s téveszmékre vezetni. Ily nyilatkozatok, melyek által az udvari reactio az ország­gyűlésre, az attól kinevezett ideiglenes kormányra s általában a nemzeti alkotmányos felekezetre ügyekszik tolni a saját maga bűneit, a törvénysértést, ámítást, ármánykodást és zsar­nokságot, — ily nyilatkozatok, mint megannyi világos valót­lanságok, a népet, mely látta, tudta a bajok eredetét, még csak nagyobb gyűlöletre keserítették el. Zsarnokságról, ter­rorismusról szóltak, melyet a hazában csak egy kis felekezet gyakorolna : a nemzet pedig úgy érezte, úgy tudta, hogy ezen úgy nevezett kis felekezet nem más, mint maga a nem­zetnek hasonlíthatatlanul nagy többsége; úgy tudta, úgy érezte, hogy zsarnokság, terrorismus, sőt még csak igazga­tási szigor is soha kevesebb nem volt országban, melynek ke­belében háború foly. „Már keresi — úgymond egy ámitó nyi­latkozat — már keresi a pártgyűlölség a maga áldozatait, hogy rajtok a liaza megfertőztetett nevében boszúját tölthesse; a

Next

/
Oldalképek
Tartalom