Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

190 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848. Decz. vezérökkel; a császáriakat pedig Kemény Farkas, majd a megérkezett Czecz és Bethlen Gergely verték vissza. Más nap a mieink kezdték a támadást Szurdoknál; s a császáriakat G-orbóra vetvén vissza, egyenes összeköttetésbe helyezték magokat a Szamos völgyén Dézs felé nyomuló fővezérrel. Bem a nagybányai hadosztálylyal 22-kén Kápolnánál talált először egy erős állásba helyezkedett császári osztályt Jablonszki ezredes alatt, melyet azonban négy órai heves ágyúzás után szuronyszegezve Bethlen felé nyomván, a következő napon Dézsre vonult be. Itt a zsibói hadosztályt is magához vonja és Szamos-Újváron keresztül 25-kén, karácson napján, Kolozsvár elébe érkezik, honnan Wardener még az elébbi napon Tordára vonúlt. Urbán, ki zsibói osztályunk ellen küldetett, s azt Hid-Almás táján vélte föllelni, midőn tévedését észrevette, azt hivén, hogy a császáriak zömét még Kolozsváron találja, ide sietett; de csak a város közelében látta, hogy újabban is tévedt. így tehát Wardenertől már elvágatva, Kolozsvártól éjszakra nagy ügyességgel Besztercze felé menekült; de hátvéde Papfalvánál utói éretvén, az egész osztály elfogatott. Kolozsvár örömben úszott; polgárai alig ülték valaha zajosabb örömmel Jézus születése napját, mint ez alkalommal. Egy hét előtt még egész Erdély a császáriak hatalmában létezett, s Bem hadvezéri tapintata, és fiatal hadaink ernyedetlen kitartása annak éjszaknyugoti részét a fővárossal már is viszszaszerezte. És ha e rövid hadjárat alatt Bem teljes fényben kitűntette ritka hadvezéri tehetségeit : fiatal seregünk, mely elébb, ügyetlen vagy rosz érzelmű vezérek alatt szenvedett veszteségei miatt lehangolva futott ki, a vezérhez méltó vitézséggel s kitartással hajtotta végre a hadjáratot. Vitézségénél, melylyel e hét alatt öt nap harczolt s győzött, tán még nagyobb csodálást és dicsőséget érdemlett ki magának megtörhetlen kitartása által, melyet a 15—20 foknyi hidegben, hóval jéggel borított hegyes utakon, téli ruhában jobbára szűkölködve, huzamos, fárasztó meneteiben tanúsított.