Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig
174 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. tulajdoníthat, az örökösödési rendet pedig családi magánegyezkedésekkel még kevesebbé változtathatja meg; „Miután a magyar kir. szék birtokához kötött kötelességekről való lemondáshoz a nemzet előleges megegyezése múlhatatlanul megkívántatik; „Miután a magyar királyság két oldalú kötésen alapszik, melynek egyik sarkalatos oldala az, hogy törvényes királynak csak az tekinthető, ki a nemzettel országgyűlési egyezkedés útján koronázási egyességlevelet kötött, az ország alkotmányára, jogaira s törvényeire megesküdött, s ezen eskü következtében Sz.-István koronájával megkoronáztatott; „Miután azon esetben is, ha az uralkodó koronás király magát az uralkodás gondjára erőtlennek érezi, az ország ideiglenes kormányzatáról intézkedni, a nemzet jogaihoz tartozik; „Es miután az Olmützben deczember 2-kán közbejött minden családi lemondások s jogátruházások iránt a magyar nemzet előlegesen csak meg sem kérdeztetett: „Annálfogva az ausztriai császári székről való lemondás az ausztriai birodalomba különben sem tartozó Magyarország és hozzákapcsolt részek és országok önállásán, alkotmányán és sarkalatos jogain semmit sem változtathatván : az országgyűlés, mint Magyarország törvényes orgánuma, ezennel kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés híre, tudta s megegyezése nélkül a magyar kir. szék birtokával egyoldalúlag senki nem rendelkezhetik. „Es ezért az országgyűlés az ország törvényes függetlenségéhez, alkotmányához s a magyar nemzet sarkalatos jogaihoz szorosan ragaszkodva, az ország s hozzákapcsolt részek minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztviselőinek, hadseregeinek s minden lakosainak a nemzet nevében meghagyja és parancsolja, hogy az alkotmány iránti hííség kötelessége szerint senkinek, kit erre jogosítottnak a törvény, alkotmány s az országgyűlés el nem ismerének, bármely hatóságát el nem ismerve és senki ilyennek nem engedelmeskedve, az ország dolgaiba gyakorolni szándéklandott bármely
