Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

144 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848- Nov- kül megadta magát. Még az napon Ziláhról is mintegy 1500 nemzetőr egyesűit táborunkkal. De alig hogy seregünk Zsibóra bevonult, Róna helységből egy nagy oláh csoport közeledett a Szamos hídjához s azt elfoglalta. Tóth Ágoston seregét nyomban ellenök vezette. Az oláhok helyzete oly kedvező lévén, hogy onnan csekélyszámú puskásaik nagyobb erőnek is ellentállhattak : lovasságunk s mintegy két század honvéd alább gázoltak s úsztak át a Szamoson, s az oláhokat oldalt fogván, kedvező helyzetökből kiverték. Majd seregünk többi részei is átkeltek s a magaslatokról oly sükerrel kezdének lődözni az oláhokra, hogy ezek mintegy 50 halottat hagyván hátra, a hegyek- s erdőkben szétfutottak. Róna helység a csata alatt felgyuladt s lángok martalékává lett. E győzedelemnek a vidéken nagy lőn erkölcsi hatása. A megfélemlett helységek mindenfelől fehér zászlókkal s megtérési ígéretekkel küldötték papjaikat s elöljáróikat a kormánybiztoshoz. A kővárvidéki zendülők ellen Katona Miklós őrnagy és Teleki Sándor főispán vezérlete alatt október végén NagyBányán szállott egy, honvédekből és szatmármegyei önkénytes nemzetőrökből álló had táborba, melynek november 2-án történt első összecsapása a lázadókkal. Az oláhok bizonyos Timbul, vagy Dimbuj nyugalmazott hadnagy alatt több ezerén összegyűlvén, a katalinfalvai hidat, mely Erdélyt Magyarországgal összeköti, akarták elfoglalni. Onnan azonban visszaveretvén, a közelében fekvő Koltó magyar helységre rohantak s azt pusztítani kezdték. De itt is hamar utóiérték őket lovas nemzetőreink, kik két ágyút szegezvén ellenök, majd csoportjaikba vágván, őket szétkergették. Katona Miklós jelentése szerint 68 oláh esett el, százon felül sebesedtek meg s tizenheten estek fogságba. Részünkről csak egy huszár s két ló sebesült meg. A megszaladt lázadók űzésekor Szakállas falu meggyúlván, leégett. Seregünk e győzelem után Kővár és Belső-Szolnokmegyék nagy részét bejárván, a Sztrimbulynál és Oláh-Láposnál összegyűlt lázongó csoportokat, melyek Domokos, magyar