Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

136 Negyedik könyy. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848- 0kt- agyagfalvi mezőn. Az egybegyűlt nép száma legalább is 30—40 Az agyagfaivi ezerre tétetett. Legtöbben voltak aCsik, Háromszék és Udvarszéltelv . . _ . , „ . gyüiés. hely, kevesebben a Maros es Aranyosszekekbol. A határon katonaság illető tisztjeik vezérlete alatt fegyverben, a többiek karddal fegyverzett papjaik vezetése alatt jelentek meg. Más nap a gyűlés gr. Mikó Imre által megnyittatván, a nép mindenek előtt V. Ferdinánd magyar király s a magyar alkotmány iránt hűségesküvel kötelezte le magát. Ezután végzéssé lett, hogy a szász és oláh nemzetekhez nyilatkozvány bocsáttassék, melyben jelentetnék ki, hogy a székely nemzet a magyar királyhoz s alkotmányhoz hűséggel és engedelmességgel, a magyar haza bármi nyelvű s felekezetű lakosaihoz pedig testvéri vonzalommal viseltetik s mindenki jogait tiszteletben tartja; hivatnának fel a szász és oláh nemzetek, hogy a király, alkotmány s magyar nemzet iránt hasonló érzelmeket tanúsítsanak; jelentetnék ki végre, hogy az ellenségeskedést a székely nemzet hasonlóval torlandja vissza. Határoztatott továbbá, hogy az összes székelység, az idei 22-dik törvényczikk értelmében, nemzeti honvédsereggé alakúland. Addig is, míg a székely végkatonaság átalakulása valósággal megtörténhetnék, annak minden függése megszűnik a főhadi kormánytól; s míg a magyar minisztérium számukra egy főparancsnokot nevezne ki, fővezéröknek b. Vay Miklós kir. biztost ismerik el s a vezényletet, a kormánybiztosok befolyása mellett, Sombory Sándor székelyhuszár ezredesre ruházzák. E végzéshez képest a jelenvolt csiki és háromszéki katonaság s annak tiszti elöljárósága a király és alkotmány iránt hűségre, a magyar minisztérium iránt engedelmességre azonnal meg is hiteltetett. Megeskettek egyszermindarra is, hogy a magyar kormánynyal meghasonlott főhadi kormány rendeleteinek engedelmeskedni nem fognak. A királyi biztos, továbbá, felkéretni határoztatott, hogy Erdélyből minden idegen katonaságot távolítson — és Gyulafehérvárt s a többi erősségeket biztos székely őrséggel lássa el.