Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Negyedik fejezet. Viszonyok a bécsi minisztériummal. 73 győződve, hogy a pénz- és hadügyi igazgatás részletes szer- ms- A',rilvezésénél törekedni fog mennél több egyenes befolyást tartani fenn a maga részére. De hogy ama törvények egy részének megsemmisítése végett még fegyverhez is nyúljon; s mit ma önként megadott, azt holnap vérpatakok árán, erőszakosan akarja visszavenni: azt csak gondolni is tiltá a királyi szó szentsége s a nemzet és dynasztia közt fenálló törvényes viszonyok természete. Még azok is, kik gr. Széchenyi Istvánnal a márcziusi mozgalmak kezdetében azért nem akartak rögtön igen messzehaladni a reformok terén, nehogy a dynasztia ellenhatásra tüzeitessék: az országgyűlés befejezésekor oly meggyőződésben voltak, hogy miután a király az új törvényeket önként megerősítette, a kölcsönös viszonyok Magyarország és Ausztria közt, ha tán nem minden nehézség nélkül is, de békésen ki fognak egyenlíttetni. De magok az Ausztriában kifejlett alkotmányos viszo- E "il tárnokai. nyok, melyeknél fogva az örökös tartományok parlamentet s A felelős minisztériumot nyertek, — nem különben az osztrák '"""'t népnek s kivált a császári fővárosnak közvéleménye s óhajtása is az örökös tartományok jövendő politikai állapota tekintetében, oly neműek valának, hogy minden egyébtől elnézve is hinni kellett, miképen az udvar őszintén fogja teljesíteni a független magyar kormányt biztosító törvényeket. Mint tudatik, a franczia forradalom következtében egész Németország forrongásnak indúlt, s a mindenütt diadalmas demokrat pártnak köz óhajtásává s törekvésévé lőn, az 1815 óta fenálló német szövetség külön országait s tartományait egy nagy Németbirodalommá egyesíteni, melynek egy feje, egy törvényhozása, egy kormánya legyen. Bécsben s egyéb osztrák városokban is nagy tetszéssel fogadtatott a német nemzet egységének eszméje. A szabadság őszinte barátai közt általánossá vált a meggyőződés, hogy Ausztria a jövőben csak úgy őrizheti meg, egy részről újdon nyert alkotmányos szabadságát, más részről azon érdekeit, melyek a német birodalmi kapcsolatból erednek, ha teljesen a nagy németországi