Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Harmadik fejezet. Erdély visszakapcsoltatása. 67 követeinek hozzájárultával lett törvénynyé, a ez által nem- mH-Juniuszetiségök és szabadságuk nemcsak nem veszélyeztetik, sőt inkább szilárdulást nyer; egyébiránt pedig a trón őket jogaik és szabadságuk éldeletében oltalmazni továbbra sem szűnik meg : aggodalmoknak nincs semmi alapja. Hasonló volt a király válasza a balázsfalvi román küldöttséghez, mely herczeg Eszterházy Pál külügyminiszter jelenlétében bocsáttatott a trón elébe. „Minthogy román alattvalóimnak nemzeti gyülésökben szerkesztett folyamodványa, az Erdély és Magyarország egyesítését szentesítő törvény következtében, fölöslegessé vált, — így szólott a király — : örvendek önöket biztosíthatni, hogy az illető törvény által, mely minden tekintet nélkül a nemzetiségre, nyelvre, vallásra, Erdély valamennyi lakosainak ugyanazon jogokat és szabadságokat adja meg, kivánataik nagyobb részben már teljesíttettek; jövendő boldogságuk tehát csak e törvény végrehajtásától függ." De a románok ama felekezete, melynek kifolyása e küldöttség volt, nem elégedett meg azon egyéni, községi s politikai szabadságokkal, melyeket a pozsonyi törvények, az unió következtében, a románoknak és szászoknak, székelyeknek s magyaroknak egyaránt biztosítottak; ők ezeken felül még nemzetöknek, mint testületnek, is igényelnek vala külön politikai jogokat, tehát kiváltságokat, az államban. A küldöttség tehát, midőn Bécsbe visszatért, s azon tagjaival, kik Saguna püspökkel együtt elébb Pesten maradtak volt, egyesült, junius 18-án még egy újabb kérelmet intézett a királyhoz. Panaszkodnak ebben, hogy az unió, mely nemzetök politikai lételét megsemmisíti, nekik nem nyereség, hanem égbekiáltó igazságtalanság. Az ő nyelvök, azon törvény mellett, mely a magyart teszi az államban hivatalos nyelvvé, csak annyiban vétetik tekintetbe, hogy nem fog kiirtatni. Az egész magyar birodalomban csak az egy magyar politikai nemzetiség ismertetik el törvényesen; az országban lévő többi nemzetek pedig névről sem említtetnek. Más részről azon census után, niely5*
