Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Harmadik fejezet. Erdély visszakapesoltatááa. 65 végezte beszédét: „Ezen örömrivalgás, a hon óhajtásának e mennydörgő kifejezése sokkal ékesebben és szívrehatóbban szól az unió mellett, mint a hogy én támogathatnám indítványomat. Azért még egyszer csak azt kiáltom : éljen s örökre létezzék az unió!" Es most egy leírhatatlan lelkesedés zaja tölté meg a teremet, honnan az az utczákra is kihatván, az egész városban „Éljen az unió!" kiáltások dörgének a néptömeg ajkairól. Az öröm e kitörése csak huzamosb idő múlva engedé szóhoz jutni a következő szónokokat. Kemény Domokos egyebek közt, a szászokra czélozva, inté a rendeket, hogy midőn Magyarországgal egyesülnek, a szétvonás, viszály magvát ne vigyék oda kebelökben; ne csatlakozzanak Magyarországhoz, hanem vele egészen olvadjanak össze. Utána Róth Ágoston, brassói szász követ, szólott. Tekintve a szerepet, melyet a szászok utóbb a magyar kormány ellenében játszottak, beszéde különösen érdemes a figyelemre. „Látván, úgymond, hogy a nemes magyar és székely nemzet Erdélynek egyesülését Magyarországgal, nem mondom, általános szótöbbséggel, hanem a leglelkesedettebb, legihletettebb egyetértéssel leghőbb nemzeti óhajtásának nyilvánította ünnepélyesen; megfontolván továbbá, hogy a jelen országgyűlés által ez ügyben hozandó törvényjavaslat csak ő felsége, urunk, királyunk legfelsőbb akaratának hozzájárultával váland kötelező tövénynyé : s végül tekintetbe vévén, hogy Erdély a magyar korona tagja: az uniót, a pragmatica sanctio fentartása mellett, küldőim nevében pártolom." A szász követek erre mindnyájan felálltak s Róth nyilatkozatához csatlakoztak. A teremben és az utczákon ezután harmadszor is felharsogott a kitörő lelkesedés rivalgása. Az utczai nép a három alkotmányos nemzet e törvényes nyilatkozata után az oláh nemzet véleményét is óhajtá hallani, Lemény püspök ajkairól. 0 tehát, Schmidt szebeni szász követ kíséretében, kezében nemzeti lobogóval az utczára ment s beszédet tartván, az uniót megáldotta. Horváth 51. A függetlenségi harcz tört. 5