Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Második fejezet. A minisztérium fofeladatai. Belhangulat. 37 czélszerűtlen, szerzetesi fegyelem alatt, tanulmányok közt 1848- APriltöltötte el, irigylésre méltónak láthatá, a magáéval összehasonlítva, bármely iparos sorsát, ki, ha csak némi szorgalmat és ügyességet fejtett ki, harminczadik életévéig független helyzetet vívhatott ki magának; míg ő, negyvenedik évében is gyakran méltatlan, gyermekies függésben s nélkülözésben találta magát, kivált ha önérzete aljasabb keresetmódtól, fondorlat s képmutató csúszás mászástól stb. tiltotta. Az eló'lépésre koránt sem mindig a hivatal buzgó teljesítésében szerzett érdem, még ritkábban a tudomány, hanem inkább mellékes tekintetek, képmutató szineskedés vezetett. És ezen állapot annál tűrhetetlenebbnek látszék neki, minthogy öntudattal mondhatá, hogy a nap súlyát s hevét ő viseli. Most tehát, midó'n a méltány és igazság jutottak uralomra, midó'n a nemzeti kormánynál minden felekezet orvoslatot nyert sérelmeire, midó'n az önkény hatalma, a tekintély despotismusa mindenütt lejárta magát, az alpapság is megragadta az alkalmat sorsának javítására. Számos egyházi megyében, kivált a melyek püspökök híjában helyettesek által kormányoztattak, alesperesi kerületenként gyűlések hivattak egybe, melyekből aztán reformi kérelmek intéztettek az egyházmegyei kormányhoz; a többi kerületek pedig felszólíttattak, küldenének képviselőket a középpontban tartandó megyei gyűlésre. E megyei gyűlések több helyt valóban létre is jöttek, s a káptalanok által választott püspökhelyetteseket, kik iránt bizodalmok nem volt, másokkal pótolták, az egyházi nevelés, fegyelem s igazgatás tekintetében reformjavaslatokat készítettek, s azoknak életbe léptetése végett a cultus-miniszteriumhoz egy országos zsinat Összehívásáért folyamodtak; némely apróbb javításokat pedig magok is azonnal létesítettek. A lelkészekéhez hasonlók voltak a piarista szerzetesek lépései. Ok is új szerzetfó'nököt választottak s czélszerű reformok végett a minisztériumhoz folyamodtak. A sajtóban mind a két felekezet számos