Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Második könyv: A szerb lázadás és a horvát pártütés tényleges kitörése

350 Második kftnyv. A szerb és horvát lázadás kezdete. ;- Au" is megtartassák; mert, úgy mondák, különben remélni sem lehet, hogy a törvény királyi szentesítést nyerjen. A másik felekezet ellenben nagy hévvel követelte, hogy a hadsereg azonnal teljesen magyar lábon szerveztessék, okul adván, hogy a régi katonaság nagy részének, különösen jobbára idegenekből álló tisztjeinek szelleme, nemzeti szempontból, úgy sem igen megnyugtató, s a régi rendszer mellett majd az új sereg is a réginek szellemét szívná magába. Az ország függetlensége különben is igényli, hogy a seregnek nemzeti vezénylete és szervezete legyen. A minisztertanácsban e kérdés már az országgyűlési tárgyalás eló'tt több ízben heves vitákat idézett elő; de magok a miniszterek sem tudtak megegyezni. Hogy Mészáros tábornok harminczöt évi szolgálata után az osztrák-magyar seregben, ennek rendszerétől, jellemének különben tiszta hazaíiassága mellett, sem volt hajlandó, kivált a jelen háborús időben, rögtön elállani, könnyen megfogható. Batthyáni, a miniszterek többségével, úgy volt meggyőződve hogy, ha a sereg azonnal magyar lábra állíttatik, az udvari reactio előtt ez újabb botránykő lesz, s azt még inkább felingerlendi az ország ellen. És minthogy ő, néhány társával, mindenben, mi az ország önállósága tekintetében lényeges, mi életkérdés nem volt, készséggel hozott áldozatot a viszonyoknak, hogy avval a haza békéjét, mi legfontosabb életkérdés volt, megvásárolja: ebben is hajlandó volt engedni a körülmények igényeinek. Kossuth ellenben, miként minden másban, úgy itt is, — és, miként a következmények tanusíták, itt nem helytelenül, mellőzve az engesztelő, többnyire félszabályú politikát, szigorún az ország függetlenségének terén maradt véleményével, melyet ő a következő czikkben fejtett ki hírlapjában : ,,Tény, úgymond, hogy a birodalmi minisztérium Frankfurtban, a tartományi minisztériumnak Bécsben megparancsolta, hogy az ausztriai hadak az ausztriai császári színeket tegyék le, s a német birodalmi színeket vegyék fel, — mi augusztus 6-kán valóban végre is hajtatott.