Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

86 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. 1845. tudni akarták, miként áll az ügy; a bánhoz tehát kérdést intézének : ha elismertetik-e a gyűlésen megjelent nemesek egyéni szavazatjoga? A bán ezen aggodalmakra több ízben kijelenté, hogy itt jogkérdés nem forog fenn; nyugodjanak meg a rendek abban, hogy ő minden egyesnek jogait tiszteli s a szokást megváltoztatni nem akarja. De az alkotmányos horvát párt e puszta kijelentéssel nem volt megelégedve, és sürgeté, hogy az elnöki nyilatkozat szerint jegyzőkönyvbe is beigtattassék : miképen az eddigi szokás, mely szerint a nemességet,egyéni szavazat illeti, sértetlenül fenn fog tartatni. Kir. leirat a Az ekként ostromlott bán végre az itéló'mesternek egy szavazatjog lepecsételt legfelsőbb leiratot nyújtott által felolvasás végett, melynek tartalma abból állott : hogy „szavazatjog a tartományi gyűlésben, annak rendezése előtt, csak a báni levél által meghívott és személyesen megjelent egyéneknek adatik." A leirat e rendelete senkit sem hagyott kétségben a teendő rendezés szelleme iránt; mindenki az első pillanatban világosan látta azt : az illyr párt hangos „zsivio"-ra tört ki, az alkotmányos horvát pártban rendkívüli levertség mutatkozott a néma arczokon. A bán által meghívottak jobbára a kormány és illyr pártokhoz tartozván, melyek e tárgyban egygyé olvadtak : az ellenzéki párt, mely kivált a Zágráb megyei nemesség soraiban nagy többséggel bírt, jogától s befolyásától egy csapással meg lőn fosztva. Hasztalan szólaltak fel a leirat ellen Zágráb megye követei, azt a nemesség jogaira sérelmesnek bizonyítván; hasztalan támaszkodtak a nemesség ebbeli százados joggyakorlatára, mely Horvátországban szintúgy mint Magyarországban törvényes erővel bir, hol törvény nem rendelkezik. A másik párt, mely most a leirat rendelete által elhatározó szavazattal ruháztatott fel, azon elv felállításával vetett véget a vitatkozásnak, hogy a hol törvény nincs, ott a kormányt illeti a jog, ketté vágni a gordiusi csomót.