Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

MÁSODIK FEJEZET. Apponyi kormányának kezdete. Az administrátori rendszer. JVÍetternich herczeg azt állítá fentebb idézett levelében, hogy „a közönséges békével oly korszak állott be; melyet Magyarország kifejlesztésére fel kellett volna használni, mi azonban nem történt... Két elem állott, úgymond, egymással harczban: a magyar alkotmányos és a német kényuralmi . . . E harcz alatt az országgyűlések a magok utján haladtak, és azok mindegyike egy-egy eszközt ragadott el a koronától, mely ennek kormányképességére szükséges volt." A miniszter e szavai nem jelenthetnek mást mint, hogy a jogainak érzetére felébredt nemzet már nem engedte magát a korona kénye szerint, törvénytelenül kormányoztatni ; sőt az idők viszontagságai alatt megcsonkított önállósági jogait is visszaszerezni {igyekezett. A nemzeti törekvéseknek, mióta azokat, a század harmadik tizedének elején, a szokottnál nagyobb súlylyal reánehezedett kényuralom felébresztette, kettős volt iránya. Egyik: visszaszerezni ama jogokat, melyeket a bécsi absolut kormány, a múlt és ezen század folytában, a nemzeti törvényes önállóság s alkotmányos élet köréből részint erőszakkal részint észrevétlenül s lassanként elfoglalt. A másik: reformálni, újjá alakítani a minden tekintetben hátramaradt nemzeti életet. Horváth M., 25 év Magyarország tört.-bői. III. 4