Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés ve'ge. 507 Választható mind az, ki választó, ha 24-dik évét betöltötte. A megyék képviselőválasztás végett kerületekre osztandók. Áll a képviselőház 377 követből, kikhez Horvátország 31-el járul; Erdély külön 69 képviselőt küld. A követválasztó kerületek a népszám, a terület s közgazdászat viszonya szerint aránylagosan határoztatnak meg. Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket egyenlően s aránylagosan viselnek. Az úrbér s azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt robotok, dézma és pénzbeli fizetések örökre megszüntettetnek. A magán földesurak kármentesítését a törvényhozás a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezi. A kármentesítés arányát a legközelebbi országgyűlés határozza meg. A megszűntetett úrbéri magán úri javadalmakért járó kármentesítési összegek státusadósságnak ismertetnek el. Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemond. Az ősiség eltörültetik. A megyei szerkezet népképviselet alapján fog rendeztetni. Addig is a megyei hatóságot egy minden osztályokból választandó nagyobb bizottmány fogja gyakorolni. A sajtószabadság biztosítására ideiglenes szabályok alkottatnak. A sajtóvétségeket esküdt biróság itéli meg. Az oktatás és tanulás szabadsága biztosíttatik. Az unitária vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. A hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonyosság állapíttatik meg. A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és béke biztosítására nemzetőrség alakíttatik, melynek tisztjeit a kapitányig az őrsereg maga választja, a kapitányságon felül a miniszter ajánlatára Magyarországon a nádor királyi helytartó, a kapcsolt részekben a bán nevezi.