Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele
496 Nyolczadik könyv. Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele. 1848. törvények megalkotása végett. A megyei szerkezet átalakításán kivűl, mit már fentebb érinténk, még csak a gróf Széchenyi István, közlekedési miniszter, által benyújtott azon törvényjavaslat keltett fel élénkebb vitatkozást, mely szerint a minisztériumot felhatalmaztatni kívánta, a jövő, fél év múlva tartandó országgyűlésig 10 millió frt hitel nyitására. Ezen összeg jobbára a megkezdett s más szükséges közmunkákra, vasutakra, vizszabályozásokra stb. vala fordítandó. A rendek közó'l sokan féltek ily terhet haza vinni küldőikre, kiket a robot és dézma rögtöni eltörlése anyagi érdekeikben pillanatnyilag különben is egynémi zavarba hozott. De hosszú vitatkozások után végre ez is megszavaztatott. A törvényjavaslatok, szám szerint harminczegy, végre elkészültek s királyi sanctio végett Bécsbe küldettek. Bár a körülmények sietésre intettek, a törvényjavaslatok mindazáltal most is a rendes ,kormányközegek rostája alá kerültek. Mindenek előtt a kanczelláriának országgyűlési bizottmánya, mely az alkanczellárból, Bartal és Zsedényi udv. tanácsosokból állott, vette azokat vizsgálat alá. A kanczellária bizottmánya — miként emlékirataiban Szögyény tanúskodik — nem mintha egyetértett volna az országgyűlés kivánataival, hanem mivel meg volt győződve, hogy minden ellenszegülés hasztalan, s habár ellenkezőt javasolna is a fejedelemnek, azt legfelsőbb helyen , az akkori gyöngeség mellett, el fognák vetni, a törvényjavaslatok megerősítését véleményezte. A törvényjavaslatok ezután a kanczellária e véleményével a magyar államtanács elébe kerültek, mely gróf Nádasdy Mihály miniszter elnöklete alatt gr. Cziráky Antal miniszterből, Purkhárt, Somssich és Pilgrám államtanácsosokból s a kánczellárból állott. „Az eredmény, mond Szögyény, itt is az lett, mely a kanczellária bizottmányában; mert bár ezen urak mindannyian a régi iskolához tartoztak, s az osztrák hagyományos politikának fő tényezői voltak, és igy az országgyűlés törvényjavaslatait utálták és gyűlölték;