Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

40 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. ségének kifolyása, s melynek minden tagja határozott körben kormányozza az egész országot, s minden tettéért felelős az országgyűlésnek. Ez a centralisátió, melyet a felelős, parlamentáris kormány ellensúlyoz. A centralisátiónak azonban, melyet a parlamentáris kormány, legalább bizonyos fokig, múlhatatlanul megkiván, nálunk régóta veszett neve volt költve. Az osztrák kormány is, bár más formák mellett, századok óta ezen czélra törekedett. Féltek tehát tőle még azok is, kik tudták, hogy az magában véve nem egyéb, mint az országnak a státusegység elve szerinti organismusa; nem egyéb, mint közigazgatási mechanismus, mely mellett a legszabadabb alkotmányosság is úgy megállhat, mint a határtalan kényuralom. Féltek tőle, mivel, körülményeink közt, az absolut kormány alatt létező osztrák birodalommali kapcsolatunkban, a központosítás hálózata által az országra könnyebben kitérjeszthetőnek vélték a kényuralmat, mint a megyerendszer SZÍVÓS passiv erélye mellett. Az új tanok hirdetői ennél fogva oda fordították figyelmöket s erejöket, hogy a centralisátiónak, a jobb igazgatás tekintetében szintúgy mint az átalakúlásra nézve, múlhatatlan szükségéről meggyőzzék honfitársaikat. „Nem tetszik a centralisátió ? — így okoskodának — úgy tehát a felelős kormány sem tetszik, s nem akarjátok ezt, mi centralisátió nélkül fenn nem állhat. A központosítási rendszer mindent magában foglal. Nem egyedül a megyékről, nem is egyedül, bár sokkal inkább, a kormányról, vagy is annak alkotmányos organisátiójáról — : egész átalakulásunkról van itt szó. Ezen rendszer kiterjed mindenre, mindent felkarol, semmit sem hagy zavarban, mindent organisál. Nem marad ki ebből semmi. Nem a kormány, nem a megyék, nem az országgyűlés, ném a közigazgatás, nem a nemzetiség, nem az alkotmányos élet; mert mindezeket rendezné, máskép alakítaná ez. Ez fogja fel igazán egész terjedelmében a magyar nemzetiség kérdését is, mivel a nyelv