Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 461 új állapotokból nem származtatott új igényeket; megelége- 1848. dett váratlan nyereményeivel, megértette a haza érdekeit. Rendzavarás márczius és april havában országszerte A zsidók áialig történt valahol más okból, mint a zsidóság elleni gyű- aöztetóse. lölet s előítéletekből. Azon botrányos tény, melyet Pozsony polgárainak egy osztálya márczius 20-kán elkövetett, nem maradt elkülönzött esemény; a rosz példa sok más helyen is követésre talált; s mondhatni országszerte általános volt a zsidók elleni ingerültség s gyűlölet kitörése. Említők, hogy a pesti polgárok sem akarták őket felvenni nemzetőri soraikba, s csak az elfogulatlan ifjúság zászlóaljai nyitottak nekik rést a magok kebelében. Egy pár hét múlva azonban ez ellen is kikelt a polgárság; s csak a kormány erélyes rendszabályai s a katonaság alkalmazása volt képes megőrzeni a zsidóságot a féktelen csendzavarók gyűlöletének tettleges kitörésétől. E gyűlöletet azonban oly nagynak tapasztalta a minisztérium, hogy a zavargás ismétlésének megelőzése végett tanácsosbnak látta, ideiglen felmenteni a zsidóságot nemzetőri kötelességének gyakorlatától. Hasonló jelenet fordúlt elő Székesfehérvárott. April 5-kén, egy a város minden osztályaiból összegyülekezett népcsoport fenyegetések közt követelte az elöljáróságtól a zsidók kiűzetését, s addig nem is nyugodott, míg ezek, nagyobb erőszaktól félve, a várost el nem hagyták; mi miatt aztán kormánybiztost kellett küldeni a városba. Minden erőszaktételek közt azonban, melyek az ország külön vidékein kisebb nagyobb mértékben a zsidók ellen elkövettettek, legvadabb volt az, melyet a pozsonyiak april 23-kán ismételtek. Ekkor itt valóságos vérengző harcz támadt a zsidók ellen. Alkalmat erre az osztály gyűlöletnek azon újabb kitörése adott, mely szerint a lövész-társulat minden zsidót kiűzetni határozott a városból. A támadást mesterlegények s iparűző inasok kezdették, kikhez miután a legalsóbb néposztályból is mind számosabban csatlakoztak, az eleinte csak gyengébb bántalmakkal kezdett támadás vérengző