Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele
306 Nyolczadik könyv. Az átalakulás forradalomszerü keresztülvitele. vényekre van szükségünk. Igényié ezt különösen még az is, hogy a censura megszűntetése óta nem csak magyar és német, hanem szerb, illyr, s más szláv nyelvű irók is mind többen kezdtek fellépni a napi sajtó terén, kiknek működése a nyelvökbeni járatlanság miatt ismeretlen maradt a magyar közönség előtt. Attól lehetett tartani, hogy a kissé lecsilapúlt nemzetiségi viszály, kivált ha netalán még a reactio által is alattomban szítogattatnék, az igen szabadon mozogható, kemény repressiv törvények által nem korlátozott sajtóban, a még rendezetlen állapotok közt, a közbékére nézve kétszeres veszélylyel feltámadhat. Ezen okokból a törvényhozás inkább csak a censurát akarta eltörülni, mint tényleg szabaddá tenni a sajtót. A törvényjavaslat készítésével Szemere Bertalan bízatott meg. Es ő teljesen megfelelt munkálatával a törvényhozók aggodalmainak. A napi sajtót, mi legveszélyesebbé válhatott, különösen lenyűgözte, oly nagy pénzbeli biztosítékot (20,000 forintot) kívánván a folyóiratok kiadóitól, hogy a hírlapok szerfeletti elszaporodásának eleve is gát vettetett. A vétségekre hozott büntetések is nagyon súlyosak, a vétségi esetek pedig határozatlanok valának. A királytól a legkisebb tisztviselőig, az országgyűléstől a legkisebb hatósági testületig minden súlyos büntetések által védve volt benne a sajtó megtámadásai ellen. Kétséget nem szenved, hogy azon ideiglenes sajtószabályok, melyeket a helytartótanács a márczius 15-két követő napokban a fővárosban közzé tett, a sajtónak szabadabb mozgást engedtek, mint az országgyűlés által elfogadott Szemere-féle törvényjavaslat. E törvényjavaslat márczius 22-kén érkezett le a fővárosba, s miként előre látható volt, ingerültséget okozott. A fővárosi közönség s különösen a már 63, jobbára fiatal tagokból álló középponti csendbizottmány, általában véve forradalmibb szellemű volt, mintsem az országgyűlés eljárásával megelégedhetett volna. Az ország újjáalakulásának processusában annyira túlbecsülték a tőlök eredt pesti moz-