Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

30 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. is*-*. resté, mely a nemzet nagyobb részét magában foglalá s kész többséggel kínálkozott; hanem ezt mesterségesen akarta előteremteni. És így a conservativ párt azon töredékének szűk körében kényteleníttetett körűitekinteni, mely magát fontolva haladónak nevezte, s mely által tulajdonképen a reform terére vonatott. E töredéket, miként tudjuk, az 1839/40-ki országgyűlésen gróf Dessewffy Aurél alkotta, s annak tanait, czéljait s eszközeit is ő fejtette ki „Világ" czímű hírlapjában. Ha a geniális szellemű gróf még életben van, most kétségkívül ő emeltetik a kormány élére. Az ő kora halála után Apponyi gróf Apponyi György és báró Jósika Samu ló'n e conserjósika8samu vativ párttöredék vezére. A kabinet tehát most az ő kekanczeiiá- zejkDe adta a hatalmat, őket bízta meg ama tervek létesírokká neveztetése. tésével, melyek Metternich idézett levelében s az imént közlött kir. kéziratban foglaltatnak. Pár héttel az országgyűlés befejezése után Apponyi György magyarországi, Jósika Samu pedig erdélyi alkanczellárrá neveztetett. Azonban, azért-e, mivel a kabinet Apponyi György erejében teljes bizodalmat nem helyezett, s őt eleve próbára vetni akarta; vagy azért, nehogy oly színben tűnjék fel, mintha az ellenzéknek akarna tenni engedményt, s az alsó ház bizodalmatlansági határozata birta volna rendszerének s embereinek megváltoztatására; vagy végre a tiszti hierarchia hagyományainak kiméletéből : gróf Majláth Antal mindamellett is, hogy ő az új rendszert nemcsak nem pártolta, sőt felőle gúnyosan szokott volt nyilatkozni, a főkanczellári hivatal czímét még azután is több ideig viselte, s csak szabadsággal bocsáttatott el, egészsége ápolásának ürügye alatt, a kanczelláriától. S bár a kormányhatalom egészen Apponyi kezére jutott, az ország egy ideig alig vette észre a változást; s arra aztán csak a közéletben felmerült tények által tétetett figyelmessé. Ezen alattomoskodás nagy hiba volt a kabinet részéről. Oly kormánynak, mely századok óta ellenzékben állott