Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele
378 Nyulczadik könyv. Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele. 1848. a bizottmány egy része, magát a népérdekek hívebb kifejezésének tekintvén, némi viszketeget árúit el az országgyűlés irányában szerepet játszani az országban. Es mondhatni, hogy e viszketeget a legtöbbekben csak a Kossuth iránti hódolat mérsékelte, kinek nevét e heves vérííek az egekig emelték. Kossuth tekintélye nélkül ezen irányból utóbb némi veszély, legalább zavar fejlődhetett volna ki a fővárosban, melynek fontosságát a rendkivűli körülmények közt, mint alább látandjuk, az országgyűlés is elismerte, sőt talán túl is becsülte. De a Pesten és Pozsonyban táplált reményekkel szemben még sok nehézséget kell vala legyőzni a császári fővárosban. Mióta Apponyi a főkanczellárságról lemondott, a magyar ügyek vezetése Szögyény alkanczellár kezeibe került, ki szinte beadta ugyan lemondását, mely azonban a kormány élén álló Lajos főherczegtől nem fogadtatott el. Némely urak azonban, névszerint gr. Dessewffy Emil, Wirkner s többen mások, e nehéz körülmények közt többet vártak az erélyes Jósika Samutól, mint a hajlékonyabb jellemű Szögyénytől, s mind a mellett is, hogy amannak, mint erdélyi kanczellárnak, egyenes befolyása nem volt a magyar ügyekre, az ő kezeibe akarták volna játszani ezek intézését; mi ha keresztülvihető nem lenne, Széchenyi István kanczellárrá neveztetésével vélték a felzúdult hullámokat lecsilapíthatni. Jósikánál e czél elérése végett több értekezlet tartatott, melyek bár teljes eredményre nem vezettek, mégis, mint alább látni fogjuk, jelentékeny befolyást gyakoroltak a magyar ügyek végkifejlésére. Az országon Az országos küldöttség, mely 13 felső, 59 alsó házi járása8 tag°ól állott, s melyhez számos más törvényhozási tagokon Bécsben, kivűl az országgyűlési ifjúságból is mintegy kétszázan csatlakoztak, épen azon pillanatokban érkezett meg Bécsben, midőn a német örökös tartományoknak, három napi habozás után, az alkotmány megadatása a császár által megígértetett. Udvari publicisták s más irók ugv adták elő a
