Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hetedik könyv: A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei
262 Hetedik könyv. Az átalakulást közvetlen megelőzött események. legkitűnőbb egyéniségét, Lonovics József Csanádi püspököt jelölte ki. Őt óhajtá Apponyi is, kinek nagy eszétől, széles tudományától a kormány részére jelentékeny támaszt remélt. E kinevezés azonban, mint emlékirataiban Szőgyény tudósít, „papi cselszövények s a legmagasb körökben hihetőleg oligarchikus és ultramontán befolyásokból keletkezett akadályok miatt" nem történhetett meg. Pár héttel az országgyűlést kihirdető királyi rendelet kibocsátása után, mi, mint mondók, Apponyi alájegyzésével történt, végre gr. Majláth Antal is teljesen felmentetett az udvari főkanczellári hivataltól, melynek az elmúlt három év alatt különben is már csak czímét viselte, — és, miként Szerencsy is, czímzetes státusminiszterré neveztetett. Az udvari kanczellária s ezzel együtt a magyar kormány vezetése ennél fogva forma szerint is gr. Apponyi Györgyre ruháztatott által. E kinevezés után semmi kétség sem maradhatott fenn többé, hogy a kabinet teljesen el van határozva, megkísérteni azon politika keresztülvitelét, melynek a lefolyt három év alatt Apponyi volt képviselője. Mennyire sikerűlend ez, egyelőre még akkor sem lehetett meghatározni, midőn a követek, utasításaikkal ellátva, már összegyűltek. Az utolsó országgyűlésen az ellenzék többsége a különböző kérdésekben 10 és 25 szavazat közt változott; most azonban egyelőre oly kétes" volt a többség, hogy azt mindegyik párt magának tulajdonította. E bizonytalanság azonban nem sokáig tarthatott; a többségnek mindjárt az első erőmérkőzésnél világosan nyilatkoznia kellé. Történt ez még a gyűlés ünnepélyes megnyitása előtt, az alsó táblai, kerületi, helyesebben nevezve, előkészítő ülések jegyzőinek választásakor. Az ellenzék minden jelöltjei többséget nyertek. A conservativok azonban, vagy inkább kormánypártiak, e szavazat eredménye által még nem tekintették a kérdést eldöntve. E választások, az utasítások befolyása nélkül történvén, azt állították: hogy az eredmény csak a képviselők személyes színezetét hozta